Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1700-1800 - Győri művészettörténet 2. (Győr, 2001)
A győri ötvös céh szervezete és szabályzata
rögtön, a másodikat egy éven belül, s ezáltal jogosult lesz inasok felvételére és legények tartására. Egyébként minden evésben- ivásban való visszaélés komolyan megtiltatik a céhnél, sőt hasonló ügyben még az új céhtag által magának a céhnek tartott, ún. mesterebéd kapcsán sem merülhet fel panasz. A hatodik pont lehetővé teszi a céhtag fiának, lányának és özvegyének, hogy a céhbe álljon, amennyiben hasonlóan megfelel az előírásoknak, azaz köteles a fent felsorolt feltételeket teljesíteni. Nem mentesülhet az inasévek. a vándorlás és a mesterremek alól és nem válthatja meg pénzzel sem. Könnyítésül egyedül a céhbeállás díjának felét engedik el. A hetedik pont a céhen kívüli ötvösök céhbekerülését szabályozza: a céh nyitott egyes közeli környékbeli ötvös számára - azonban ez kizárólag személyére, s nem másokra, vagy valamely rokonára vonatkozik -, felvehető a céhbe, ha befizette a céhládába a fél belépési díjat, de aztán köteles a jámbor hivatali ünnepeken, a céhmesterséget illetően, a céhmesterválasztáson és a céhösszejöveteleken - ha semmi más oka nincs a távolmaradásra - a céh előtt megjelenni, a szokásos befizetendőket leróni, vagy időben megküldeni. Aki ezeket elmulasztja. a céhtagokkal azonos büntetés illeti. A nyolcadik pont kimondja, hogy egyetlen idegen aranyművesnek, még kevésbé kontárnak, s aki nem tagja a céhnek, ne engedtessék meg. hogy a városban vagy másoknak pénzért dolgozzon. Akit ilyen esetben rajtakapnak és a tiltás után is nyakasnak mutatkozik, azt bűne mértékében büntessék meg a városi magisztráhis által, vagy űzessék ki a városból is, ellenben a nemes szabadsága és joga minden esetben sértetlen maradjon (28). A kilencedik artikulus a céh minden egyes tagjától elvárt, általánosan emberi magatartást írja körül: Egy jól szabályozott, istenfélő céhben a felebaráti szeretetnek kell uralkodnia. A céh összes felvett tagja különösen ügyeljen arra. hogy egymás közt egyetértésben és jó keresztény módjára éljen. Az idősebbek jó példával járjanak a fiatalok előtt, ezek viszont minden tiszteletet adjanak meg az idősebbeknek. A legények és az inasok tanúsítsanak kötelező engedelmességet a céhvei szemben (29), miként a céh üzleti ügyei is külön köszönet nélkül, józanul és békésen tárgyaltassanak. Nem kevésbé ne legyen senki szeszélyes, hagyassák fel minden szitok, bűnös szó: hogy az. ebben érintettek ne maradjanak büntetlenül, legyen a céh joga. hogy a céhen belüli ügyeket büntesse. Ha viszont a város ró ki bírságot a bűnösre egy. kettő, három, legföljebb négy forintig, legyen szabad ezentúl a hatóságnál szabadon fellebbezni, továbbá pimaszt tenni, s senki, aki ügyét nem a közvetlen jog szerinti felettes hatóság elé viszi, nem büntethető amiatt, hogy a céhet mint első fokú fellebbviteli szervét megkerülte. 13
