Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1700-1800 - Győri művészettörténet 2. (Győr, 2001)

Adattár

1777. jún. 1-én veszik fel a pesti céhbe (Brestyánszky 383. o.). Verotszky György aurifaber ex Mons Pannoniae Székesfehérvárott 1776-ban bukkant fel (Somogyi 1. 261. o.) és ugyancsak Székesfehérvárott említenek 1776. dec. 20-án egy Verovszky György nevű mestert (Kapossy 31. o.) Verovszky nevű ötvös - Ferenc - Eszéken szerepel 1818-ban (uo. 47. o.) (Grotte András kutatása.)

Műve:

Sorszám

Év

PróbaÉv betű

Mesterjegy

Megnevezés

T ulajdonos

i

1767К: 709 а

А

EZ

Gyertyatartó pár ma.: 58 cm

Győr Egyházm. Kincstár L. sz.: Gy. 75. 89. a-b.- ad 1.: Kiállítva: Győr Egyházmegyei Kincstár, 1989-től és XJM, Győr, 1993. Fotója megjelent: H. Kolba 17. о. írod.: Magyar ötvös 12. o.

JOSEPH NIGL

[Niki. Niegl. Nygl. Nügl]

[Jankó 1. 62. sz]

Győrsziget (?), 1736 k. - Győr, 1806 k.

műk. 1759 - 1790

kulcsosmester: 1762-1764 céhmester: 1764-1788

1758. dec. 18. Győrszigeti lakosként adja be polgárjog iránti kérelmét. Az

aranyműves mesterek meghallgatása után négy nappal a kérelem feletti vita megtartatni rendeltetik (GYVL Prot. Ord. Liber föl. 116. Nr. 244.): -„Instantia Josephi Nigl Aurifabri actumi Episcopali possessione Szigeth residentis, et in Con civilitatem recipi petentis eam Magistris Aurifabris communianda, his vero auditis usque Terminum quator temporalem petiti Sui discussio suspendenda Ordinatur. ”

1759. febr. 25. Joseph Niegl Zalai Imre céhmestemél jelentkezik remeklésre

és céhfelvételi kérelemmel (Ötvös jk.): -„hatt sich herr Jossep Nigl in unseres Lobi: Raaber mittel ein ver leibt seiner Schuld gibt gemess uns contentiert, Was das übrige

111