Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1523-1700 - Győri művészettörténet 1. (Győr, 1998)

A céh keletkezése, szervezete, szabályzatai

hogy a városi tisztséget viselő ötvösök - köztük elsősorban a céhmester - lemondtak volna az ilyen jellegű felkérés teljesítéséről más céhbeliek javára. A kolozsváriak szabályzatában hasonló feladatot eleve csak a két céhmester végez­hetett (lásd ott: 24. pont), a becslés díja így minden esetben őket illette. A mesterek egyszerre legfeljebb 3 legényt (szolga) és három inast tarthatnak. A szegényebb mestereket lelkiismeretük szerint segíteni kell, hogy ne maradjanak legény vagy inas nélkül (11. pont). Kolozsvárott két inas volt a megengedett, s hat heti próbaidő után négy évig tartott a tanulóidejük. Az inasok mindaddig nem mehetnek más mesterhez tanulni, amíg le nem töltötték mesterüknél a tanulóidőt. A mesterek nem fogadhatják magukhoz idő előtt az inasokat, nem foghatják őket felszabadításuk előtt munkára, különben büntetést kell fizetniük (12. pont). Ha egy legényt vagy inast lopáson érnek, társainak inasok esetében kettőt- kettőt, legények esetében hármat- hármat kell ütniük rá, majd el kell őt bocsátani - mondja a 13. pont. Megjegyzendő, hogy a győri jegyzőkönyvben olvasható lopásügyek nem említik a verést, csak mesterek esetében a pénzbírságot, legényeknél pedig a pénzbírságot vagy az elbocsátást (lásd Adattár), így a XVII. század második felében differen­ciáltabb lett a lopás megítélése, és kisebb értékű lopásnál enyhébb lett a büntetés. A tizennegyedik ponttól a mesterek és legényeik (inasaik) kapcsolatát rendezi a szabályzat: ha a mester meg akar válni legényétől, két héttel előtte köteles szólni a legénynek, és meg kell indokolnia elbocsátása okát a céhben. Úgy látszik, a céh felülbírálhatta az elbocsátás jogosságát. 1674. december 17- én erre látunk példát a céhjegyzőkönyvben: -„Eggüt leuen az böczületes Chae Nuly Etuös lstuany Chae Mester Vram házánál iöve élőnkben Viski Istuan Palkó nevö inassza, es panaszt teuen az Vrara, hogi szemmi nemöképpen meg nem marathat nála az inas miuel mingiart buczut ad neki, meliröl immár deliberaltunk róla, hogi ha azt cselekszi az Chae böntetesen marad melliet most niobban meg uitat... " Mestere engedélye nélkül a legény sem a műhelyben, sem az utcán, sem a piacon nem vehet ezüstöt, vagy (drága)követ, mert kizárják a céhből és társaságukból (15. pont). A következő artikulus a céhtagok házasságkötésével kapcsolatos és a céhbe tartozó mester inasként dolgozó fiának adható kedvezményeket tartalmazza. Ha egy legény el akarja venni mestere leányát, vagy mestere halála után annak feleségét, fél mesterasztalt fizet, ha egy céhtag ötvös fia céhen kívül házasodik, szintén fél 19

Next

/
Thumbnails
Contents