Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1523-1700 - Győri művészettörténet 1. (Győr, 1998)
A céh keletkezése, szervezete, szabályzatai
Van tehát győri példa arra, hogy a céhek új szabályzatuk után nem készíttettek azonnal pecsétet, de csak olyankor, ha korábban már jól működő céh részét alkották. Ha a mesterek működését nézzük, a XVI. század I. felében Győrött tevékenykedő ötvösök konkrét munkáiról, feladatairól alig néhány adatot ismerünk. Ezek szerint a káptalan megbízásából történt vásárlásokon szakértőként, követként és ötvöstárgyak tisztításában vettek részt. 1523- bői, II. Lajos király felesége megajándékozása céljából, győri ötvös közreműködésével budai aranyozott ezüstkupa beszerzéséről (40), egy évvel azelőtt pedig a királyné aranyozott ezüst karkötővel történt megajándékozásáról tudunk (41). A székeskáptalan számadókönyveiből kitűnik, hogy a káptalan nemcsak egyszer vásárolt a fővárosból nagyobb értékű ötvöstárgyat. A királyi személyeken túl néha főurakat is megajándékozott, így például 1523. január 16- án Báthori István nádornak Budán vetetett nászajándékba egy 25 forintot érő kupát (42). Bár nem említik, mégis feltételezhető, hogy itt is kértek szakértői együttműködést győri ötvöstől. 1528- ban már nem Budán, hanem Thuri János győri kanonoktól vásárolt a káptalan két aranyozott serleget 22 forintért Thurzó Elek kincstárnok lakodalmára, amit ismét helyi ötvös tisztított meg, 16 krajcárért (43). János ötvös 1530- ban kétszer kapott követi feladatot a káptalantól (44). Ugyancsak ötvöshöz fordulhatott a káptalan 1543- ban, amikor aranytárgyakat és pénzeket küldött Bécsbe megméretésre (45), majd néhány évvel később, amikor három arany gömböt adott el, amit előbb, miként a számadókönyvbe bejegyezték, megtisztíttatott (46). E káptalani megbízásokból még nem következtethetünk a győri ötvösök XVI. századi céhes tevékenységére. A XVI. század második felében azonban megszaporodnak azok az adatok, amelyek az önálló céhműködés közvetett bizonyítékaiként értékelhetők. A XVI. század közepéig név szerint csak ritkán említenek meg győri ötvöst az iratok, s nevük - János ötvösön kívül - többnyire csak egyszer- egyszer fordul elő. Az 1560- as évek második felétől és az 1580- as évek közepétől viszont huzamosabb időn keresztül találkozunk azonos ötvösnevekkel. Bár a török megszállás előtti időszakból hiányosan fennmaradt városi dokumentumok szórványos adataiból nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket, mégis valószínűnek tartjuk, hogy az 1560- as évek második felétől már több mester dolgozott Győrben ahhoz, hogy ne tartoztak volna céhszervezethez. Nem lehetetlen, hogy a XVI. század első felében valamely vegyes céh kötelékében vagy a pestiek vidéki mestereiként dolgoztak, majd legkésőbb 1566 körül önálló céhük volt, ami a város 1594- tői 1598- ig tartó török megszállása alatt szétzilálódott. 13
