Bíró Szilvia - Molnár Attila: Fogadó a határon. Római kori útállomás Gönyün - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetője 4. (Győr, 2009)
Gyulai Ferenc: Növénymaradványok a gőnyűi feltárásból
A legtöbb növényi makromaradvánnyal egy II. sz. közepi-végi, az egykori útállomással egykorú Gönyű, Nagy-Sáros KE 19 jelű kút szolgált. A Dunától cca. 700 m-re lévő kúthoz vezettek a területen levő vízelvezető árkok is. Már a feltárásánál látszott, hogy a Duna többször is elöntötte. A 2007-ben feltárt kútból 8 mintát kaptunk elemzésre. A feldolgozó munka során a mintákban 102 növényi taxon 2336 db magját és termését találtuk, közülük 90-et faji szinten is azonosítottunk, továbbá 39 db nem azonosítható magtöredéket és 5 db ételmaradványt is kimutattunk. A diaspórák többségét az el nem szenült maradványok teszik ki, összesen 2203 mag és termés. A szenültek száma alacsony. A termesztett növények tartoznak ide: gabonafélék, hüvelyes növények, továbbá ezek gyomnövényei és bizonyos rétről és legelőről származó növények. Szenülésük összefüggésben állhat a gabonafajok feldolgozásával, pl. a cséplésből visszamaradt maradványok elégetésével. A vízborítás számos, az egykori természeti környezetből származó növényfaj magját és termését konzerválta számunkra. Segítségükkel rekonstruálhatjuk a kút egykori környezetét. A termesztett növények maradványainak száma nem túl magas, alig éri el a másfélszázat, mégis nagyon fontosak, mert bepillantást engednek az ott élők táplálkozási szokásaiba. Bár csak véletlenül, talán mint árvízi uszadék, kerültek ezek a konyhai hulladékok a kútba, mégis jól reprezentálják a hétköznapi viszonyokat. A gabonák mellett van itt konyhakerti hüvelyes (kismagvú lencse, takarmánybükköny), olaj- (mák) és rostnövény (len), fűszernövény (kapor, pasztinák), sőt dísznövény (kerti szegfű) magja is, többnyire szenült állapotban. Gabonájukat a sokféleség jellemzi. Találtunk itt pelyvás és csupaszárpát, csupasz és pelyvás búzákat (alakor, tőnké), kölest és abrakzabot, sőt a rozst is valószínűsíthetjük. Ezek a gabonák fejlett mezőgazdaság termékei, és más római kori lelőhelyen is megtalálhatók. A gabonaféléknek csak egy része csupasz, azaz pelyvátlanított szemtermés. Az előforduló cséplési és feldolgozási maradékok és az alább bemutatásra kerülő gabonagyomok arra utalnak, hogy a gabonák sokkal inkább helyi termesztésből, sem mint importból származnak. Cséplésből származik a tőnké kalászkája két szenült szemmel, pelyvátlanításból a tőnké villa, az abrakzab pelyvás szeme és a köles pelyvalevél ugyancsak szenült töredéke. A rozs vagy búza epidermisz maradványok akár raktárkészletből is M M I I I il i I M I I bekerülhettek. 82
