Bíró Szilvia - Molnár Attila: Fogadó a határon. Római kori útállomás Gönyün - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetője 4. (Győr, 2009)
Gyulai Ferenc: Növénymaradványok a gőnyűi feltárásból
2007-ben Gönyű határában római útállomást és kutakat tártak fel, és belőlük archaeobotanikai feldolgozás céljából jelentős mennyiségű földmintát gyűjtöttek. A szitasorozaton át kiiszapolt földmintákban talált magvakat és a terméseket kíméletes szárítás után sztereo binokuláris mikroszkóp alatt az egyéb szerves és szervetlen maradványoktól elkülönítettük. A növénytani anyagot összehasonlító mag- és termésgyűjtemény segítségével határoztuk meg. Gönyű, Nagy-Sáros egykori útállomás omladéka — mely tartalmazta a vályogfalak maradványait, planírozását — legvégső használatának időszaka valószínűleg a III. sz. elejére tehető. A két, egyenként másfél kg tömegű, faszenekben viszonylag gazdag földminta archaeobotanikai vizsgálata során 269 diaspórát találtunk. A szenük magvak/ termések egykori kíméletes hőhatás következményeképpen, levegőtől elzártan szenülhettek el. Az előkerült magvak többsége fogyasztásra szánt, vagy abból visszamaradt kultúrnövénytől származik. Ezek nagy része gabonatöredék. A jobb megtartású gabonaszemeket árpával azonosítottuk. Néhány pelyvás árpaszem ferde tengelyű, ami a többsoros árpák jellegzetessége. A kultúrnövény maradványok további része hüvelyes növények magjai, a római kori lelőhelyek növénytani anyagában rendszeresen előforduló mezei borsó és kismagvú lencse. A kultúrnövények mellett gyomnövények maradványait is megtaláltuk. A vetési bükköny, tarlóhere vagy herehura és a zöld vagy ragadós muhar a kimutatott kultúrnövények gyomfajai, a fodros lórom és a fehér libatop a települési környezet maradványai lehettek. 80