Molnár Attila et al.: Jöttek - mentek. Langobardok és avarok a Kisalföldön - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetője 3. (Győr, 2008)

Horváth Eszter: Régi leletek - új eredmények. Ékkövek és egyéb ásványi anyagok a langobartok ötvöstárgyaiban

A gránátlapok nemcsak összetételükben, hanem megmunkálásukban is egységes képet mutatnak. A foglalatlan kövek részleteiben jól felismerhetők a felhasznált technikák és szerszámok nyomai, valamint a munkafolyamat sorrendje. A munka fő fázisai a felületkialakítás, polírozás valamint a peremkialakítás, méretre szabás voltak. A több százszoros nagyítás mellett nyilvánvalóan láthatóvá vált, hogy a nyers kövek alakítása a csiszolással és polírozással kezdődött. A peremek ezt követő kialakításánál két eltérő módszert alkalmaztak: a vágóeszközzel történő méretre szabást illetve a karcolás-pattintás mozdulatsort. A kétféle technika nyomai vegyesen fordulnak elő az egyes köveken, a peremvonal íveltségének mértékétől függően: az egyenes szakaszokra egyenletes, szabályos oldalfazetták, az ívesebb szakaszokra pedig a kagylós csorbulások szabálytalan sorai jellemzők.

Sajnálatos módon, sírbeli helyzetük nem segített annak tisztázásában, hogy a kövek tartoztak-e valaha is ékszerhez, a kiterjesztetett elemzés azonban ezt a kérdést is megoldotta. Mintegy ezerszeres nagyítás mellett a lapok peremén egyértelműen láthatóvá váltak az eredeti kittmassza megtapadt maradványszemcséi. A mérések alapján tehát igazolni lehetett, hogy az almandinok korábban már voltak befoglalt állapotban, rögzítésükhöz pedig egy ólom-karbonátot is tartalmazó keverékanyagot használtak fel (ásványtani nevén cerussité). Formai párhuzamok alapján a leletet korábban madár alakú fibula díszítményének feltételezték, de valójában többféle

ékszer tartozékaként is értelmezhető. Hasonló, ívelt oldalú négyszögletes berakásokat ismerünk nyakékek csüngőin vagy akár nagyobb méretű fibulákon is. A nyolc darab kő tehát (közülük kettő eredetileg egy darabot alkotott) mint későbbi, másodlagos befoglalásra szánt értékes díszítőelem képezhette az eltemetett tulajdonát, talán egy tarsoly tartalmaként, amelynek azonban megfogható nyoma nem maradt.

62