Molnár Attila et al.: Jöttek - mentek. Langobardok és avarok a Kisalföldön - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetője 3. (Győr, 2008)

Tomka Péter: Langobard temető Gyirmót-Homokdombon

Sok fegyver nem maradt a gyirmóti langobardok temetőjében (a 9. sír könnyű hajítódárdája és a 17. sír nehéz lándzsacsúcsa említendő).

A női viselet sajátosságai közé tartoznak a nyakat szorosan ölelő színes gyöngysorok (köztük borostyánok is), a hajtű (még az alemannok között is langobard sajátosságnak tartják viseletét), az 1. sír tausírozott vascsatja (igencsak ritkaság az akkori Pannóniában), a vas övcsat mellett előforduló - az utolsó „párizsi divatot” szegényesen utánzó - cipő- és térdkötő-csatok (10. sír) és a díszes ruhakapcsoló-tűk (fibulák).

A fibulák viselési módjára a bolygatások miatt megbízhatatlanok az adataink, típusaik azonban megjegyzésre méltóak: Pannóniában immár a negyedik Podbaba—Schwechattípusúnak nevezett fibula került elő a 24. sírból. Jellegzetes langobard S-alakú ruhakapcsoló volt a 27. sírban és két korongfibulát is találtunk a 31. sírban, amelyek a szakirodalom szerint „erős frank—alemann kereskedelmi hatásra” utalnak. Kérdés, hogy a kétoldalas (antik mintára készült) csontfésűk (10. és 15. sír) a viselethez tartoztak-e? Bolygatott sírokban ez nem igazolható, mégis gyanús, hogy a 15. sír fésűje a koponya közeléből került elő.

34