Molnár Attila et al.: Jöttek - mentek. Langobardok és avarok a Kisalföldön - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetője 3. (Győr, 2008)

Takács Miklós: Avarkori települések Lébény határában

Lébény-Kaszás-domb

E településnek sajátos a struktúrája. A Kaszás-dombon ugyanis összesen csak két kőkemencés veremházat sikerült lelni. Szerkezeti elemeik azonosak: kemencéjüket nagyméretű kőlapokból (feltehetően egy közeli római épület falazatának anyagából) rakták fel, téglatest alakúra. A tetőszerkezetet pedig a két-két ágasfára helyezett szelemen támasztotta alá. A veremházak fentebb utalt ritkasága alapján joggal feltételezhető, hogy a Kaszás-domb 8—9. századi lakói (ill. legalábbis egy részük) vagy jurtákban, vagy a föld felszínére épített, könnyű szerkezetű (azaz vesszőből, nádból stb.) épített lakóházakban lakott. A település szerkezetének rekonstruálását segítheti a több mint 400 méter hosszúságban megfigyelt árokrendszer, amely három, szabálytalanul téglalap alakú területet (állattartó helyet vagy esedeg belső telket) zár körbe.

Az avar kori objektumok nagy része ovális vagy lekerekített téglalap alakú gödör — füstölőgödör, esedeg tároló- vagy állattartó célzatú verem (?). Az ovális gödrök egy részének alja lépcsőzetesen lemélyül, és e lemélyedő rész alja valamint oldalfalai is igen erősen átégtek. Az égésnyomok talán arra utalnak, hogy e telepjelenségeket füstölőkemenceként használhatták. Sütés-főzés célzatával építhették az ún. külső kemencéket is: ezek vízszintes, kerek, letapasztott sütőfelülettel rendelkeztek, a sütőfelületet félgömbszerűen fedő, agyag kemencetestet sajnos minden esetben megsemmisítette a mezőgazdasági művelés. Kibontottunk a fentieken túl még száznál több kerek vermet is: ezek minden bizonnyal szemes termény tárolására szolgáltak. A Kaszás-dombi feltárások egy további szenzációja a nyolc kút - többet ezek közül fával, egyet pedig deszkával és kőlapokkal béleltek.

234