Molnár Attila et al.: Jöttek - mentek. Langobardok és avarok a Kisalföldön - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetője 3. (Győr, 2008)
Nagy Andrea: Ménfőcsanak-Eperföldek késő avar temetője
Egy esetben találtunk még munkaeszközt a 2613. sz. sírban a mellkason egy vassarló volt. Néprajzi példák alapján egyértelműen baj elhárító szerepet tulajdoníthatunk neki. Kevés fegyverrel találkozhatunk temetőnkben. Vasnyílhegy 3 sírban (mind 3 élű, tüskés típus), vasbalta 2 sírban (2404 és 1380. obj.) fordult elő. Ez persze a nagyfokú sírrablásnak is köszönhető. Kerámiamelléklet adása is megtalálható, mely a halottnak szánt étel és italadás szokását jelzi. Főként kézzel formált fazekakkal, bögrékkel találkozunk, egy esetben került elő sárga, jól iszapolt anyagból készült gyorskorongolt edény. A kerámiákat bekarcolt fésűs hullám- ill. vonalkötegekkel díszítették. Általában a lábnál helyezték el őket, de előfordulnak a fej mellett is. A gyermekek temetkezései a felnőttektől nem különülnek el, azok közt rendszertelenül elszórva találhatók meg. Sírjaik sekélyebbre ásottak, rablók nem zavarták meg nyugalmukat. Melléjük helyezték olykor játékaikat, mint a 2156. sz. és 2614. sz. sírokból előkerülő csörgők is mutatják. Viseleti tárgyaik közt megtaláljuk a fülbevalókat és a gyöngynyakláncokat is. Temetőnk jellemzésekor inkább a rítusok, szokások bemutatására törekedtünk, ennek oka az előkerülő szerénynek mondható leletanyag. Ez jelezheti a sírrablók túlzottan eredményes munkáját, valamint a közösség szerényebb anyagi helyzetét is. A temetkezések közt felfedezhetünk nálunk is előforduló szokványos elemeket, de helyidegen vonásokkal is találkozunk, mint pl. a padkás sírok és a részleges állattemetések megjelenése. 192
