Bíró Szilvia et al.: A Vagongyár alatt - A vagongyár előtt. Római temető és középkori település a győri Árkád területén - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetői 2. (Győr, 2007)

Tomka Péter: A honfoglalás korától a török időkig. Amit Győr középkori történetéről megismertünk

Az átmeneti korszak túl sokáig nem tarthatott, bár ekkor is feltételezhetjük, hogy egyes házak és főleg: kemencék álltak még akkor, amikor a harmadik nagy korszak megkezdődött. Méghozzá alapos meglepetéssel - sőt meglepetések sorozatával. Nagy cölöpszerkezetű épületeket találtunk, betöltésükben még mindig Árpád-kori, de már késő Árpád-kori, 13. század végi leletekkel (épülni nyilván jóval korábban épültek, hiszen szinte mindegyikben az egymást vágó cölöphelyek átépítésről — megújításról tanúskodtak). Ilyesmit sem Győrben, sem a környéken nem ismertünk eddig. Amikor az első előkerült, a megtisztelő „felsőház” elnevezést kapta, szemben a nagyrészt alatta kibontott kis, korai „akóházzal”. Összesen 10 ilyen épületet tártunk fel, viszonylagos nagyságukon és cölöpös szerkezetükön kívül mind különbözött kicsit a többitől.

Két nagy tömbben helyezkedtek el, köztük üres sávval (itt lehetett a telkek vége), a város illetve a Duna felé sűrűsödtek. Többé-kevésbé tartották a korábbi korszakok tájolását: többségük E-D tengelyű téglalap alakú volt, de előkerült keresztben (Ny-K irányban) álló is, a két legkisebb alaprajza a négyzetet közelítette. Az utóbbiak voltak a legmélyebbek, ezek hasonlítottak legjobban a megelőző korszak házaihoz, csak éppen nagyobbak voltak (alapterületük 20-21 m2), minden oldalon egyenletesen kiosztott 4-4 cölöp tartotta a (koszorúfás) tetőszerkezetet.

A többiek alapterülete 27 és 55 m2 között váltakozott.

80