Bíró Szilvia et al.: A Vagongyár alatt - A vagongyár előtt. Római temető és középkori település a győri Árkád területén - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetői 2. (Győr, 2007)

Kovács Lajos: A 110 éves Vagongyár. A Rába-gyár története 1896-tól napjainkig

•7JIÜ

A Kádár korszak elején ösztönzőleg hatott a gyár műszaki fejlődésére, hogy export- és importjogot kapott. A hídgyártó részleg új terméke, a kikötői portáldaru fontos exportcikké vált.

1961 jelentős eseménye volt a visszatérés a járműgyártáshoz. Megkezdődött a felderítő úszó gépjármű (FUG) kifejlesztése, melyből az első mintadarab 1962-re készült el. Ennek tapasztalatait felhasználva alkották meg a Magyar Néphadsereg kedvenc páncélozott szállító járművét (PSZH), amelyből 1979-ig közel 3 000 darabot gyártottak.

Az 1962-es évben megszűnt a gyár eredeti termékének, a vasúti teherkocsiknak a gyártása, viszont egyelőre maradtak a személykocsik. 1961-től klímaberendezéssel felszerelt, ponthegesztéssel készült személykocsik is készültek.

A közúti járműprogram keretében 1964-ben a Vagongyár megbízást kapott a nagyobb teljesítményű autóbuszok és közúti tehergépjárművekhez alkalmas futóművek gyártási bázisának létrehozására és a nagyteljesítményű járműmotor hazai gyártásának megszervezésére. Ennek megvalósítására egybeolvasztották a Szerszámgépgyárral, és annak igazgatóját, Horváth Edét nevezték ki a MVG vezérigazgatójává, aki a vérbeli szocialista vezető őstípusaként egész a rendszerváltásig a gyár élén maradt. A program az 1967 januárjában megvásárolt MAN licencre épült. Az Ikarus az 1967-es BNV-n mutatta be a 200-as autóbusz típuscsalád helyközi változatát, melynek sorozatgyártását a RABA-M.A.N. motorral a következő évben kezdték el. 1969 júniusában felavatták az új motorgyárat. Itt készültek a RABAMANN tehergépkocsik: a 16 tonnás, 215 LE tehergépkocsiból és a 22 tonnás 3 tengelyes pótkocsikból álló szerelvények.

154