Bíró Szilvia et al.: A Vagongyár alatt - A vagongyár előtt. Római temető és középkori település a győri Árkád területén - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetői 2. (Győr, 2007)

Tomka Gábor: Elvermelt leletek. Üvegedény és csontveretes ládika egy középkori gödörből

Jónéhány szalagfonatos keretelőlécekkel ellátott, csonkakúpos fedelű csontveretes dobozt ismerünk: ilyet őriztek például egykor a müncheni Clemens-gyűjteményben, s hasonló (bár kisebb) példány van a churi dómmúzeumban is. A bécsi Kunsthistorisches Museum ládikája, mely valószínűleg a seckaui kolostorból származik, a fedél keretelőlemezeit kitöltő háromszög alakú csondemezeivel is emlékeztet leletünkre. Kettéágazó fémpántok fogják össze (többek között) a kölni St. Gereonban és az ugyancsak kölni St. Andreas templomokban őrzött lapos fedelű ládikákat és a Liége-i ház alakú ereklyetartó ládát. A Naumburg melletti Fritzlarból származó ládika nemcsak tetőformájában és arányaiban, de a kettéágazó fémpántok formájában is hasonlít a győri ládikához.

Az egyszerűbb csontfaragványok stílustörténeten alapuló keltezése szinte leheteden. Az egyszerű eszközökkel szinte minden korban szinte azonos motívumokat alkottak. A győri ládikán látható kétágú szalagfonat már az 5-6. századra tehető heilbronni ládikán is feltűnik. A szalagfonat használata a későbbiekben is végigkíséri a csontveretek történetét, egészen a 13. századra keltezhető hitzackeri leletekig Az ellentett irányú fogazás, és a ferde vonalkákkal összekötött pontkörök is térben és időben állandóan visszatérő motívumok: legyen elég a tökéletesen egyező motívumokkal díszített, feltehetően észak-hispániai, és a 10-11. századra keltezhető, jelenleg a pennsylvaniai Bryn Athyn-ban őrzött Pitcairn-casket-re utalni.

Az épen maradt ládikák keltezése gyakran csak stílusuk alapján lehetséges: ez még a díszesebb példányok esetében is akár több száz éves eltéréseket is okozhat a különböző kutatók eltérő értékelése alapján.

110