Bíró Szilvia (szerk.): Rómaiak nyomában… Az elmúlt 15 év római koros ásatásai Győr-Moson-Sopron megyében - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetői 1. (Győr, 2006)

Bíró Szilvia: M1 autópálya – Bennszülött falvak

Ml-Ml 5 autópálya építési munkálatai számos régészeti lelőhelyet érintettek, melyek nagyszabású megelőző feltárásokat tettek szükségessé az 1990-es évek elején. A leletmentések komoly kihívás elé állították a régészeket, hiszen a nagy felületű ásatások óriási objektum-mennyisége, nem kevésbé a rendelkezésre álló idő szűkös volta alapvetően más munkamódszereket kívánt, mint az korábban megszokott volt. A munkagépek árnyékában alapos régészeti feltárásokra nem mindig volt valódi lehetőség, ugyanakkor némi kárpótlást nyújtott a tény, hogy soha nem látott kiterjedésében pillanthatunk bele az egyes települések belső struktúrájába. Töltéstava határában egy római villa részlete került feltárásra. A többhelyiséges épületek falalapozásai közül előkerülő leletek alapján a villát a II. és III. században, majd egy átépítést követően a IV. században is használták. romai Koros KutatasoK szempontjaboi igazi szenzációt jelentett több lelőhely feltárása. Az ásatások során egy addig alig ismert településtípus került elő: a római falu. A Győr, Ménfőcsanak, Lébény, Mosonszentmiklós, Levél és Rajka határában feltárt települések lakói félig földbemélyített kunyhókban laktak, amelyek átlagosan 12-15 irf alapterületűek voltak. Többféle lakóháztípust lehetett elkülöníteni, leggyakrabban téglalap alakúak, amelyek tengelyében egy-egy tetőtartó facölöpöt helyeztek el. A felmenő falak valószínűleg vályogtéglából vagy agyaggal kitapasztott vesszőfonatos technikával készültek. Néhány épületnél nem lehetett semmilyen szerkezeti elemet megfigyelni, felépítményük boronaszerkezetű lehetett, azaz vízszintesen egymásra helyezett, csapolással összeerősített gerendákból álltak. Némelyik kunyhóba a lejárást földből kialakított lépcső biztosította, másutt feltételezhető, hogy fából készítettek mobil lépcsőt. 24