Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri ezredévi naptára az 1898-ös évre. Győr, 1897.

1-ső negyedkor a hold délben kel és éjiéikor nyugszik. Holdtöltekor napnyugta után kel és napkelte után nyugszik. Utolsó negyedkor a hold éjfélkor kel ós délben nyugszik. A hold világos része mindig a nap felé áll és pedig nyugat felé, a mig telő félben van, és kelet felé, a taig csak fogy. 1. Holdtöltekor mindig a nap és hold közé kerül a föld. Ha ilyenkor e hold a föld mögött a nappal szemközt áll, akkor a hold világos oldalát a föld árnyéka elsötiti, a mit mi holdfogyatkozásnak nevezünk. A hold tehát a föld árnyékán áthaladtában a naptól nyert világosságát rövid időre elveszti. A holdfogyatkozás lehet teljes és részleges és hüvelykek és perczek szerint számíttatik. Ha a föld árnyéka a holdkorong középpontjáig ér, akkor a fogyatkozás nagysága 6 hüvelyk ; ha pedig a holdkorongot teljesen elboritja, akkor a fogyatkozás nagysága 12 hüvelyk. E 12 hüvelykhez számítják még azokat a hüvelykeket is, a melyekkel az árnyék szélesebb mint az általa borított hold korongja. Volt már 22 hüvelyk 14 perez nagyságú holdfogyatkozás is. Egy hüv. == 60 perez. 2. Ujholdkor mindig a föld és nap közé kerül a hold. Ha ilyenkor a hold a mondott 2 égitestnek éppen kellő közepére kerül, akkor árnyéka a napot eltakarja elölünk és beáll a napfogyatkozás, mely voltaképen földfogyatkozás, mivel a hold nem engedi a nap sugarait a földre esni. A napfogyatkozás lehet teljes, részleges ós gyürüs ós nagysága ugy számíttatik, mint a holdfogyatkozásé. Ugyanis a nap képét egy sötét szobában levő papírlapra hagyják esni s a mekkora a nap képe, akkora kört vonunk a lapra. E körön átmérőt húzunk. Az átmérőt 12 hüvelykre osztjuk és közzéppontjából az osztáspontokon keresztül 6 egész, illetve 12 félkört húzunk. Ha a napfogyatkozás (elsötétedés) pl. az átmérő 5. pontjáig ér, akkor a napfogyatkozás nagysága 5 hüvelyk. Ha a nap mind a 12 hüvelykig «1homályosittatik, akkor fogyatkozása teljes. A minek itt hiányát érzi az olvasó, azt naptárom előbbi évfolyamaiban találja meg. (Szerk.) Tanitó, Micsoda állat a búbos banka ? Tanuló. A búbos banka bolond hal. Tanitó. Nem az fiam, hiszen még csak tegnap láttad agról-ágra szökdécselni. Tanuló. Hiszen abban áll a bolondságai I. szegény. Csúnya dolog lesz az a valuta-szabályozás, az átszámításnál sok pénz megy veszendőbe. II. szegény. Hogy-hogy, hát mid van most? I. szegény. Most nincs semmim. II. szegény. Nos, ezentúl lesz aranyban semmid. I. fiu (dicsekedik.) Atyám 3 hétig volt Karlsbadban, s hozott nekem onnan egy tollkóst, melybe „Karlsbad" volt vésve. II. fiu. Az semmi, az én atyám csak 2 napig volt a Szemmeringeo, s onnan egy ezüst evőeszközt hozott, a melybe „Hotel Semmering" volt vésve (onnan loptaj