Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri ezredévi naptára az 1898-ös évre. Győr, 1897.
Magyarázatok. 1. Az aranyszám azt jelöli, hogy valamely év a 19-es holdkörnek hányadik éve. Krisztus el Ölt egy évvel volt az első újhold. Az ujkoldak mindig ugyanazon napokra esnek, mint a melyekre 19 év előtt estek. Pld.: 1898 + 1 = 1899 : 19 = 99-ik holdkörben vagyunk. 189 18 = 18t/8-nak az arányszáma. Az aranyszámokat hajdan a^anybetükkel irták a Daptárba. 2. Epakta vagy hold kulcsa azt jelöli, hogy hány napos a hold újévkor, azaz hány nap mult el újévig az utolsó újhold óta Itt mindig a csillagászati holdévek és a polgári napévek külömbségére (365- 354 = 11) vagyunk tekintettel. Egy év alatt tehát a különbség 11 nap, 2 év alatt 22 nap, 3 év alatt 1 hónap és 3 nap, 4 év alatt 3 + 11 = 14 nap, 5 év alatt 14 + 11 =» 25 nap, 6 óv alatt 25 + 11 = 1 hónap és 6 nap stb. Ezek a külömbségek a epakták. Pld. : 365-354 - 111 1897-nek epakt ája XXVI J + 37 = 1 hó és 7 nap ; tehát 1898-nak ep. = VII. VII. a gergelyi epakta. Ha ehhez 11-et (365 — 354.) adur k, meglesz a juliáni epakta. A 19. éves holdkör első évének epaktája = 0. Az epatkák segítségével bármely év adott hónapjának ujholdnapját kiszámíthatjuk. Pl. 1898. augusztus havának mely napra esik az újhold ja ? A számítást mindig márcziussal kezdjük, igy : 1898-nak epaktája VII. I -jN 2 03 2 m m 2 . a -2 3 3 a -5*a .g* 3 — 6 ' hőna P 30-13 =17 azaz augusztus 17 én újhold. 4Ehhez adva 14 31, azaz aug. 3l-é» holdtölte. Bár az igy kiszámított újholdak és holdtölték 1, 2, 3. nappal el is ütnek a valóságtól, mégis szükségetek az epakták a húsvétvasárnap kiszámításánál. 3. A napkulcs azt jelenti, hogy valamely év a 28 éves napkörnek hányadik éve. Minden következő napkörben a napok az előző napkör hetének ugyanazon napjaira esnek. Az első napkör Krisztus előtt 9 évvel vette kezdetét. Pl 1898 + 9 ~ 1907 : 28 = 68 napkör. 227 —3 ~ napkulcs. Ha az osztásból semmi sem marad, akkor a napkulcs =*= 28. 4. Vasárnapi betű A, B, C, D. E, F, G betűk közt valamely esztendőben az, mely az illető év első s igy valamennyi vasárnapjára esik. A közönséges esztendőben van 52 hét és 1 nap, a szökő esztendőben 52 hét és 2 nap. A mely nappal a közönséges esztendő (tetzem : keddel) kezdődik, avval a nappal (keddel) végződik is s igy a rákövetkező esztendő egy nappal később (azaz szerdán) kezdődik. A szökőévnél nem igy van. Mert ha ez pl. keddi nappal kezdődik, akkor szerdai nappal végződik és a rá következő esztendő csütörtöki nappal fog kezdődni. Pl.
