Szögyi G. Vilmos: Szögyi Győri naptára az 1897-es évre. Győr, 1896.
43 91 G5 222 50 24 133 36 21 305 115 250 68 115 95 175 38 161 111 65 70 Bré 50 35 264 50 56 146 13 42 280 82 225 79 87 130 198 70 176 122 106 103 ma Blüssél 26 282 97 81 128 62 73 228 42 175 90 37 150 250 91 160 168 149 120 Köln 265 85 65 118 46 52 246 72 190 62 53 130 232 72 149 159 128 100 Távolsági jegyzék földirati mérföldekben (1 földirati mfd ~> 7420"4 méter.) i Pl. Bpest Bécstől vagy Bécs Bpesttöl 29 mérföld távol van, meri a derékszög csúcsán, n elyet a jegyzéken Bpest Bécscsel képez, 29-es szám Hamburg " van> — Bpest Berlintől és viszont 95 270 213 200 263 222 430 320 360 207 295 138 282 198 180 295 185 L68 Kopenh. 70 183 38 67 327 123 275 117 134 138 150 87 208 70 90 118 Drezda ^(jlFlÓT-encz 52 13 295 128 237 48 110 74 190 16 142 132 66 51 151 116 230 160 167 66 118 99 295 100 31 245 156 82 41 290 91 238 83 98 126 187 67 180 110 99 102 Lipcse 288 113 230 49 100 86 194 28 142 132 75 62 Lisszabo n 213 65 262 192 325 486 290 246 395 365 300 London mfd távol van, mert derékszögük csúcsán 95 fekszik ; stb. 172 125 47 190 271 130 193 190 185 160 Madrid 200 140 260 423 230 180 350 300 235 München 98 75 230 40 91 178 102 47 Paris 16 í 282 115 148 205 175 130 Budapest 211 60 110 180 72 29 Pétervár 198 315 88 140 212 Prága 128 141 66 35 Róma 270 Stockholm >v 175 111 Varsó 103 170 74|BécB Utmérték-összehasonlitási táblázat. 1 angol mértföld 1760 yard ._. — — == 1*61 km. 1 dán „ .__ .__ ... ._ _. — = 7-54 „ 1 földrajzi „ ._ ._. ... ... ... ... ... = 7'42 „ 1 franczia tengeri lieue, 3 tengeri mértföld ._. ^ 5 55 „ 1 német birodalmi mértföld ._. „_. — — 750 „ 1 norvégiai „ ... ... — __. — 11*30 „ 1 orosz werat, 1500 arschin ... ._. ._. ... = 1"07 „ 1 osztrák mértföld ... ._. — — f= 7'58 „ 1 svájczi óra ._. ... ... ... ... = 481 „ 1 svéd mértföld ... ... ... ... ... ... ... = 10 6S „ 1 tengeri mórtföld minden nemzetnél ._. ... === 1'85 „ 1 egyenlitöfok — 15 földr. mértf. ... ... ... === IH'30 „ Pénzértékek. 1. Osztrák-magyar-monarchia. A koronaérték behozatala 1892. augusztus hó 2-án, törvényuyel határoztatott el. 1 kilogramm színaranyból 3280, darab 0.900 finomságú koronát vernek, még pedig 164 darab husz koronás, illetve 328 tiz koronás darabot. A veretési dij az érték 0'3°/o-ánál magasabb nem lehet. A pénzügyminisz teri rendelet értelmében magánosok részéről veretési dij fejében a körmöczbányai pénzverő-hivatalnak 6 korona, az osztrák magyar bank részéről pedig 4 korona fizetendő I. kilogram színarany után. 1 kilogram érme-ezüstből 200 darab 0'835 finomságú egy koronás darabot vernek.
