Szögyi G. Vilmos: Szögyi Győri naptára az 1897-es évre. Győr, 1896.

Az-angyalok azt suttogják melletünk: Hét év alatt rozsdás lesz a vasdarab, De a hűség szinaranya mindörökké egy marad. Volt a vidéken itt is, ott is tanár, most itt él, amióta nős, itt Győrött és tisztviselő a főigazgatóságnál. Sokan talán csak most fogiák megtudni, ha 464 oldalra terjedő, i^en szép kiállítású költeménykötetének elején az arczképet meglátják, hogy ez az előttük talán nem ösmeretlen komoly arcz egy minden izében magyar és kiváló költőt ábrázol. Sokan ... ha t. i., amit hiszek, ezt a nagyon figyelemre méltó költeménykötetet elolvassák. Fűzött példányt 2 frt 50 krajczárért, diszkötését 3 frt 50 krért lehet szerzőnél (Oyőr, Apácza utcza) akár csak levelezőlapon is megrendelni. A kötet kiállítása valóban pompás. De mit törődöm én a külsővel P ! Láttam már nem egy üres, léha lelket igen tetszetős köntösben : — a mi engemet vonz, az a tartalom. Mily igazán népdalok a Balog István dalai ! Költeményeiben, a busákban s a vidámakban egyaránt mily igaz magyar vér lüktet! Költői levelei feltárják előttünk az ö nemes szivét, melynek minden dobbaná=a magyar. Ma, mikor egy Arany Jánost az ujabb nemzedék nem egy ÍJ. n. „kiváló talentuma** vén nyelvmesternek tart, (oh, miért is nem koppinthat ez a vén nyelvmester az ö „modern", „fin de siècle" stílust, a múltra kicsinylön mosolygó nagyképüsködéssel firkáló ujjaikra !). ma, mikor trancziáskodunk és sokan az idegen nagyoktól nem tanulnak, de azokat utánozzák, hogy — eredetiek legyenek : csak annál nagyobb gyönyörűség annak, a ki gondolkozásában magyar, egy valóban magyar költői olvasni, a ki azt, akit szeret, nem szólit „madám^-nak (ahogy tudvalevőleg csak a bábaasszonyokat szoktuk szólítani !) s akinek bátran megbocsátjuk azt a nagy bűnét, hogy — Arany Jánosra emlékeztet. Ha ugyan Balognak egyáltalán emlékeztetnie kell valakire, hát, ami a „Tündér Ilona" czimü hosszabb gyönyörű mesés elbeszélését illeti, ez inkább Petőfire emlékeztet, de igaz, hogy tiz énekből álló nagy költői elbeszélése : „Kinizsi : Arany János erős hatására vall. De hiszen Arany János hőse : Toldi, s a Balogé" Kinizsy annyira hasonlók is egymáshoz ! S hogy Kinizsi olvasása közben gyakran gondolunk Arany és nem Hazafi Veray Jánosra, talán nem olyan rettenetes hibája Balognak, annál kevésbbé, mert Kinizsi egyike a legjobb magyar költői elbeszéléseknek. E költői elbeszélést a következő versszak fejezi be : íme itt az ének, mit egykor Ígértem, Hosszú idő telt el, mig végére értem ; Egészséggel kezdtem, betegen végeztem, Napi gondok terhe zsibbasztotta kedvem, Oh egyszerű ének, lelkem rokonmása, Szivemnek szárnyra kelt dalos pacsirtája. Ha majd elszállsz tőlem idegenbe messze, Gondolj vissza néha a szegény fészekre ! Szegény fészek ? ! Oh, dehogy szegény az a fészek, ahonnan az igaz költészetnek nem egy becses gyöngyét eresztik világgá ! . . . ThewrewTc István.