Szögyi G. Vilmos: Szögyi Győri naptára az 1897-es évre. Győr, 1896.

nyeit és müveit, azt csak pár évvel ezelőtt mutatta meg iskolája Jókai ünnep­lőjén. A nagyszabású essay megírásának kötelezettsége ráháromlott, de már a nyilvánosság előtt való felolvasásra nem volt rábírható — mert ő nem a szerep­lés embere. A bölcseleti elŐtan : a logika is az övé a főreáliskolában. És az elötan szá­raz elméletébe az okoskodások szigorú lánczába beleszól az ő okos feje és nagy szive, melylyel élvezetessé, szellemi gyönyörűséggé varázsolja ezt a stúdiumot. Tárgyát széppé, kedvessé teszi a filozófusnak tiszta világnézete, azé a ki évtize­dek óta társalkodik Platóval és Aristotelessel, Bacoval és Descartes-tal, aki is­meri a pantheista Spinozát, az ideálistikus Wolfot és Leibnitzot, Kantot és köve­tőit Fichtet, Schellinget és Hegelt, aki átérzi azt a nagy hatást, melyet a pessi­mismus főalakjaival : Schopenhauerrel és Hartmannal gyakorolt volt a gondolkodó embervilágra. Az élet bölcselete és praktikuma ez az a két ingredienczia, melylyel fűsze­rezi magyarázatait és melyet útravalóul ad az élet viharaiba induló fiatalságnak. Ezrek emlegetik őt és nem felejtik. Egyenes, tiszta jelleme és nagy baráti szive liberális, tiszta világnézete az igazak és őszinték nagyrabecsülését szerezte meg neki. Egy negyedévszáz hosszú évsorán itt fej'ődött, izmosodott közöttünk, egyéniségének, szeretetreméltóságának varázsa az idők jártán nöttön-nőtt ; neve megmaradt azon szeplőtelen tisztaságban, melylyel a mi társadalmunkba hozta. Elérve az emberi kor delelőjére a legideálisabb munkássággal, mint a fiatal generáció hű kertészének őszintén kívánjuk, hogy évek hosszú során át gyönyör­ködjék a szülök, tanítványok, barátai és tanártársai becsülésében, valamint bogy a huszonöt esztendőn végig hűséggel teljesített kötelességből merített édes meg­nyugvás boldogítsa őt soká eiöben, egészségben. És hadd érezze ö, a jubileum nélkül való jubiláns is a máBok önzéstelen örömét ; szálljon feléje sok levélke, drága kis levélke és mondja el neki mind, mind, hogy a „nagy hallgató w-t sokan meghallgatták, meg is értették és hogy sokan, nagyon sokan szeretik ! Delta. A tűzoltók 25 éves jubileumának díszközgyűlése a Lloydban. Közvetlen az elnöki asztallal szemben az ének- és zene-ügylet tagjai állottak sorfalat, mig az elnöki asztal körül az ünnepély vezérférfiai sorakoztak. Tizenegy óra után néhány perczczel érkezett a terembe Batthyány Lajos fiumei kormányzó, a győri tűzoltó-egylet elnöke. Kíséretében voltak Laszberg Rezső gróf főispán, Fischer Sándor dr. megyei főjegyző. Lelkes éljenzés közepette vonult fel a kormányzó a közönség sorfala között az elnöki asztalig. Most azután felhangzott a „Hymnus" a mit a jelenvoltak állva hallgattak végig. Batthyány gróf elfoglalva az elnöki széket, a diszgyülést a következő szavakkal nyitotta meg : „Mélyen tisztelt közgyűlés 1 Nem elfogulással foglalom el ma az elnöki széket, amit immár négy éven keresztül nem volt szerencsém elfoglalhatni. A körülmények és a sors vittek el engem ettől a kedves szeretett várostól s a legnagyobb örömmel jöttem el a tűzoltó-egylet mai jubiláris ünnepélyére. Ne vegyék tehát szerénytelenségnek tőlem, hogy akkor, midőn e közhasznú intézmény mai jubiláris diszgyülést megnyitom, csekély személyemről is szólok. Mindenekelőtt szívből üdvözlöm régi barátaimat, kikre mindig a legnagyobb örömmel és meghatottsággal gondolok. A mai ünne­pélyre kétszeres Örömmel jöttem el, hogy ennek az áldásos és közhasznú intéz­ménynek a mai diszgyülését vezethessem. Társadalmi életünkben kevés intézmény

Next

/
Thumbnails
Contents