Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1896-os évre. Győr, 1895.
Valamely csillag elhajtása (declinatio) az elhajlási körnek az egyenlítő és parallel-kör közti ive, mely a meridián módjára az egyenlítő legmagasabb pontja és a csillag felső delelőpontja közt van. Az elhajlást megkapjuk, ha a nap megmért delelési magasságából az egyenlítői magasságot levonjuk. Az elhajlás folyvást változik. Minden óra egyforma időt mutat, mikor ugyanaz a csillag a meridiánban legmagasabb helyét elfoglalja. A keletre fekvő helyek órái előre, a nyugatiakéi pedig hátra vannak az idővel ; a külömbség 360 fokra 24 óra, 15 fokra 1 óra, 1 fokra 4 perez. Földirati szélesség Ferrótól való földirati hosszúság Földirati szélesség fokokban időben Greenwich Pá! is Berlin Newyork 51° 28' 38" 48° 50' 11" 55° 30' 16" 40° 42' 43" 17° 39' 51" keléire 20° „ 31° 3' 30" „ 56° 20' 12" nyugatra 1 óra 10 p. 39 mp. 1 90 1 n -v » » 2 . 4 „ 14 „ 3 „ 45 „ 21 „ Csillagászati refractio az a szög, melylyel a csillag látszólagos állása a sugártörés miatt magasabb az igazinál. Ha a esi lag a zenitben áll, akkor a refractio ja = 0 „ „ „ „ látóhatárban áll „ „ „ =35 ivpercz „ „ „ 44° magasságban van „ „ „ = 1 „ A refractio nemcsak a magasságtól, hanem a levegő nyomásától és hőmérsékletétől is függ. Középső refractio = 9'3 fok Celsius hő- és 751*5 mm. légsulymérőnél történő sugártörés. A refractio az oka, hogy a csillagokat már a látóhatár fölött látjuk, mikor vagy még föl sem tűntek, vagy már alá is szálltak. Jicclasccnsio vagyis egy csillag egyenes fölszállása nem más, mint a tavaszi pont és a csillag elhajlási kör^-i közti szög, vagy a csillag elhajlási körének tavaszí és lábpontja közti egyenlítői iv. Holdév számitás (Előzmények). Kr. u. 358-ban állapította meg Ilillel a zsinagógai időszámítást. A világ teremtésétől Kr.-ig 3762. esztendőt számitanak. Ha a gergelyi évhez 3761-et adunk, akkor kapjuk a zsinagógai évet. Az év szakainali kezdőpontjai. Tavaszi kezdőpont (ickufat niszan); n\ári kezdőpont (lekufat tamuz); őszi kezdőpont (tékufat tisri); téli kezdőpont (tekuíat tehet). 1 nap = 24 óra; 1 óra = 1080 részecske; 1 perez = 18 részecske. Egy-egy év>zak kezdőpontjának távolsága a másiktól 91 nap, 7 óra 519 részecske és 31 pillanat ; némelyek szerint pedig 91 nap 7 óra 489 rész r cske és 35 pillanat. Bécs és Jeruzsálem közti időkülömbség 1 óra 15 5 perez; Bécs és Bpest közti időkülömbség 18 perez. A nap esti 6 órától esti 6 óráig számitandó, igy : 0 óra 0 részecske 0 pillanat = 6 óra este 6,0 „ 0 „ = éjfél 12 „ 0 „ 0 „ = 6 óra röggel 18 „ 0 „ 0 „ - dél.
