Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1896-os évre. Győr, 1895.

EMRESZ GYULA. A győri közbecsülésben álló Ráth-családot súlyos gyász érte bánha'mi Emrese Gyula földbhtoko- korai halálával. A megboldogult sógora volt Mihálkovics Tivadar kir. közjegyzőnek. Szép kastélya volt a Marczal-melléki vases veszprémmegyei intellingencziának egyik kedves találkozó helye. Meiler Ignácz olajgyárost, súlyos gyász érte ; édesanyja Meiler Vilmo^né szül. Heller Ró^a úrhölgy e hó 7-én életének 63. évében jobblétre szenderült. A megboldogult urnö a hatvanas években volt az izr. nőegylet elnöknője. ÖZTT. IBély J"ószefné. Részvéttel értesülünk arról a súlyos csapásról, mely a Bély-Baky családokat özv. Bély Józsefné elhunytával érte. Nem mesét irok most. Egy czigányprimást siratok. Megérdemli ! Az Isten nyugosztaljon, Ádi, szegény jó Farkas Ádi ! Derék fiu voltál, megtetted a kiyánságát, nem lehetett panasza reád annak, — akit szerettél. Isten nyugosztaljon Ádi ! Mikor még te dirigáltad a bandát, mikor még a te szemeid járására vigyázott a vonó, hej, milyen más élet volt akkor ! Csupa verőfény, csupa sugárzás! Hol vannak azok a szép napok, Ádi? s hol vágy tc is, szegény? Nem hallom már tőled többet a bikkvölgyi erdő szomorú nótáját, a bikkvölgyi erdőét, ahol is lepergő falevelek rejtik el a szegény legényt s ahol csak sirni lehet bánatosan, keservesen. Nem vezet el többé a hegedűd hangja arra az utczára, amelyik rozmaring helyett bánatkővel van kirakva. Szelíd tűzben égő fekete szemeidre már nem figyelhet a banda. Igen mélyen eltaláltál aludni, Ádi ; nem ébreszt fel abból az álomból csak a feltámadás trombitája majd. Hiszen mentél te már sokszor nagy messzi útra is. Melier Vümosné szül. Heller Róza. KARKAS ÁDI. Á D I.