Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1896-os évre. Győr, 1895.

Nevezetesebb halálesetek. XANTUS JÁNOS. 1825—1894 (1.) A magyar tudományos élet egyik kiváló jelesét veszítette el. Xantus János, a kitűnő etnográfus és geográfus hosszú kínos szenvedés után jobblétre szenderült A tudás vágyától sarkaltatva, Xantus bejárta úgyszólván az egész világot, járt messze tengereken, világrészekben és a mit messze utjain gyűjtött, exotikus világok természetrajzi, néprajzi műkincseiben, azt mind elhozta haza, s odaajándékozta a Nemzeti múzeumnak ; dúsgazdag tapasztalatairól, olvasottságáról ott adott számot tudóstársaságaink előtt : a magyar földrajzi társaságban és a néprajziban. A Földrajzi Közlemények és a Természettudományi Közlöny XANTUS JÁNOS. a jeles tudósnak megannyi — a direkt szemléletből és tapasztalatból szerzett — dolgozatait közölték Xantusnak és az érdekesnél érdekesebb könyvek sora került ki az ö szellemes tollából. A magyar Földrajzi Társaságnak tudós kollegája, Vámbéry Ármin oldalán alelnöke volt, s az maradt halála napjáig, mert az a lelkesedés, melylyel a geográfia és a rokon tudó nányok iránt viseltetett, szinte leírhatatlan, A nemzeti múzeum néprajzi osztályának ő volt az őre, de egyúttal a megteremtője és ügyeskezü rendezője. Kitűnő megfigyelő képességgel, éles észszel és rendkívüli ügyes előadói képességgel áldotta meg a sors s stylje, frissessége, elbeszéléseinek eredetisége üde kolorittal vonta be mindegyik dolgozatát. Nemcsak hazánkban ismerte őt minden müveit tudományok iránt érdeklődő ember, ismerte és ismeri öt a franczia angol társadalom is, mely az ő tudományos működéséről mindég tudomást szerzett, érdeklődvén gazdag tapasztalatai iránt mindenkoron. Hozzánk Győrbe, a megboldogultnak testvéröcscséhez, Xantus Gyulához a győri első takarékpénztár főkönyvelőjéhez, több izben ellátogatott, sokoldalú, nehéz munkájában az öt gyászoló kedves testvérnél találva üdülést. Életrajzán ik vázát a napilapok után a következőkben adjuk: „A megboldogult tudós székely eredetű szülőktől született Csokonyái, Somogymegyében 1825. október 5-én. Iskolái végeztével 1847-ben letette Pesten az ügyvédi vizsgálatot. De diplomájával élni nem szándékozott, mert Somogyban már