Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1896-os évre. Győr, 1895.

apró csillagokat, a melyek közelebb feküsznek hozzánk és azoknak halavány fé­nyénél sütkérezzék majd a jövő nemzedék, mig oly fényes alak mint Rákóczy Ferenczé, a kihez hasonlót a régi klasszikus kor sem képes felmutatni, kinek egyedül köszönhetjük azt, hogy ma még mint nemzet fönnállónk és nemi számot teszünk. Ezen fényes alak, a nemzet legnagyobb fia, és méltó büszkesége mai napig emlék nélkül vagyon, és senkinek eszébe sem jut az, hogy az által a nem­zet eg/ fényes korszakát és egy nagy karakter hazafiságát megörökítse. Igaz, hogy mint az emiitett urnö gyémántjai, úgy a nemzetnek ezen dia dém'a is igen finom filigrán foglalatban van, a melyre az elözö idők igen veszé­lyesek lettek volna, és durva érintésre eltörhetett volna. De ma, hála a gondvise­lésnek, e körülmény nem forog fenn többé. Elő kell tehát venni a nemzet ezen drága ékszerét, és méltóbban nem lehet megünnepelni a millenniumot, mint ha Rákóc.y Ferencznek szobrot emelünk. Győrmegyei népviseletek a millenniumon. A milléniumi kiállításnak egyik festői tábláját fogja képezni az a művé­szettel összeállítandó rész, melyen a mai Magyarország lesz bemutalva népvi­seleti képekben. E képekhez a megfelelő élő modeleket nagy ügybuzgalommal s ép annyi szakértelemmel most gyüjlik Lukács Béla keresk. minister meg­bizásából a csoportbiztosok. Városunkban járt is ez érdemben Szudy Gy. ur, a »Millennium« főmunkatársa. Itt érintkezésbe lépett a kiállítási ügy helybeli vezető elemeivel s tájékoztatta magát a szükségesek iránt. Már is igen szép gyűjte­mény áll együtt eredeti fényképekből e tájról s különösen érdekesek Csorna és Kapuvár vidékéről. * Hirek a kiállításról. A kiállítás műszaki osztálya mint értesülün' , most adta ki a kiállítási terület térrajzát, mely az összes épületek elhelyezését magában foglalja Eszerint van a területen négy főépület (Történelmi csarnok, iparcsarnok, mezőgazdasági csarnok.) A nagy épületek a következők : közlekedési csarnok, épitő-ipari csarnok, bányászat, oktatásügy, nyomda, egészségügy, Ganz-gyár. malomipar, erdészet, borászat, időleges kiállítók, czukor vizépitészet, dohány, Bosznia, háziipar, selyem. Budapest, kereskedelem, folyamhajózás, hadügy, hadi tengeré­szet, honvédség, hadfelszerelés, halászat, kereskedelmi tengerészet, igazgatóság, vadászat, három horvát kiállítási épület és az ünnepélyek csarnoka. A területen kivül a nagy műcsarnok. (Ez épületek száma 28.) Ezeken kivül van a területen még 40 kisebb-nagyobb épület; a vendéglők, kávéházak, magánpavillonok stb. száma 39, a hadügyi kiállítás melléképülete : 12, a falué 53, Boszniáé 5, zene­pavillon, elárusító bódé és egyebek 24, ugy hogy az összes kiállítási épületek száma 201-re rug. Most készült el a kiállítás madártávlati képe is. — Az irodalom a kiállításon a magyar könyvkiadó v kiállítása a közművelődési pavillon földszintjének termét fogja elfoglalni. Ez a pavillon tudvalevőleg a legszebb és leglátogatottab helyen áll a nyomdászati ipar pavillon közelében. A kiállítási csoportbizottság a bejelentések átvételével a Magyar Könyvkereskedők Egyesü­letét bizta meg, amelynek elnöke és alelnöke a csoportnak kinevezett biztosai. Az egyesület most hivja föl a kiállítani szándékozó kiadókat, hogy ebbeli szándékukat ez év szeptember 15-ig az egyesület elnökével, Hoffmann Alfréddel, (Eggenberger-féle könyvkereskedés) közöljék. A magyar irodalom a millenáris kiállításon. Az irodalmi kiállítás, hat szakaszból álland. Az első szakasz időrendben történeti áttekintést ad irodalmunk fejlődésé-

Next

/
Thumbnails
Contents