Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1896-os évre. Győr, 1895.
könyvbirálatokat irt a következő lapokba: Természettudományi Közlöny, Vegytani Lapok, Vasárnapi Újság, Földrajzi Közlemények, Tanáregyesületi Közlöny, Népnevelők Lapja, Egyetértés, Pesti Napló s különféle vidéki lapokba. Felolvasásokat tartott: „Fiume és természeti viszonyai" s „Kecskemét város kutvizei" czimmel Kecskeméten s „Amerikai tapasztalatok" czimen Győrött a Mária-Dotothea-Egyesület Győrvidéki Körében. Tagja a jelen szakasz bevezető soraiban érintettük magyar természettudományi és geográfiai társulatokon kivül a „National Educational Association"-nak s az „American Association for the Avancement of Sciences"-nek. Chemiai kiállítisért ezüstérmet nyert az 1879-iki székesfehérvári orsz. kiállításon s a földrajzi oktatás czéljaira készített amerikai tárgyú fotográfiáért ezüst oklevelet nyert az 1849. évi debreczeni országos tanszerkiállitáson. Tagja az 1895. évi orsz. millenniumi kiállítás közoktatási csoportja rendező bizottságának. LASZ SAMU a szorosan vett tudományos, szakba vágó irodalmi munkásságon kivül a publiczisztika mezején érvényesítette erejét. Nagy előszeretettel foglalkozik geográfiai és természettudományi studiomokkal. Tanárjelölt korában (188 2 / 3-ban) a Magyar Földrajzi Társatág első pályadiját nyerte el a „Vulkanizmusról" czimü dolgozatával. Később (1886-ban) a „Magyar Salon" czimü szépirodalmi folyóirat által hirdetett természettudományi pályázatra a pókvilágot, a pókok életét festette „Szövő-fonó mesterek" czimü müvében, melylyel a Salon első pályadiját nyerte. A „Köztelkek" 1894, évi közgazdasági pályahirdetésére pályázott „Egy átkos kis légyről" (Kolumbácsi légy) czimü gazdasági irányú tárczájával, mely első helyen nyert dicséretet s tisztességes honoráriumban is részesült. Évkönyvekben megjelent munkái: „Szobakertészet" (Hölgyek Naptára 1885. Légrády Testvérek). „Vénasszonyok nyara" (Ugyanott 1886.). „Dunántúli karcz" íTárczaczyklus képekkel, a Dunántúli Képes Naptár-ban 1881. és 1882. evf. Kemenesalja, Somló, Ságh és Balaton-Füred rajza.) Ezen czyklus indíthatta néhai nemes emlékezetű trónörökösünk (az „Osztrák-Magyar-Monarchia Írásban cs Képben" czimü) műve magyar részének szerkesztőjét: Jókai Mórt, hogy a mű dolgozótársául hívja meg. Lefordította és a magyar viszonyokhoz alkalmazta Páter Bélával (a kolozsmonostori magyar királyi gazdasági tanintézet tanárával) együtt PrantI Károly Növénytanát (Budapest, 1894. Eggenberger, Hoffmann és Molnár). A vallás és közoktatásügyi m. kir. minister az 1885. évi 85,135. sz. rendeletével a tanári könyvtárak számára beszerzésre ajánlotta az egyetemeken, gazd. tanintézeteken és a polg. iskolai tanítóképzőn használatban levő könyvet. Átdolgozta 1885—86-ban Lendl Adolf dr. műegyetemi magántanár társaságában Ludwig K. Schmarda „Zoologie" czimü nagy, tudományos állattanát, de a munka sajnálatos könyvészeti viszonyaink miatt kéziratban maradt. Az 1879. év óta dolgozik a sajtó hasábjai számára, írva természettudományi (állattani és botanikai, méhészeti, halászati, valamint geográfiai) tárgyú, a tudomány népszerűsítésére czélzó, ismeretterjesztő és közgazdasági közleményeket. Irt tárczákat, rajzokat, hygieniai s tanügyi czikkeket, társadalmi vezérczikkeket, könyvbirálatokat stb. A tollából megjelent közlemények száma négy-ötszáz s e szük helyen fel sem soroljuk azokat. A lapok, melyekben közleményei megjelentek: Földrajzi Közlemények, Vadász és Versenylap, Méhészeti Lapok, Halászati Lapok, Posti Hirlap, Egyetértés, Pesti Napló, Magyarország és a Nagyvilág, Magyar Salon, Hon, Pápai Lapok, Sopron, Vasmegyei Lapok, Vasvármegye, Vasmegyei Közlöny, Független Hirlap (Mende Bódog szerk. alatt 1880-ban) Magyar Hirlap (Tóvölgyi Titusz megszűnt
