Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1895-ös évre. Győr, 1894.
törvénykezési szünnapok. Törvényszünetek iránt az 1868-iki DIV. t.-cz. rendeli : III. ez. I. fej. 100. §. Sürgős eseteket kivéve, senki sem idéztethetik megjelenésre vallásának ünnepén. Ilyen idézés elrendelése vagy elhalasztása n iatt helye van a perorvoslatnak. V. ez. 1. fej. 255. §. Az lb40-ik XV. tcz. II. r. ' 201. § nak intézkedése egyelőre itt is alkalmaztatván, a határidők, tekintet nélkül a közbeeső ünnepekre, az ott megállapított szünnapok alatt is folynak. Ha a haláridő végnapja ilyen szünnapra esnék, a legközelebbi köznapig terjed. VIII. cz. I fej. 357. §. A marasztalt fél vallásának ünnepei a végrehajtásnál is lehetőleg figyelemben tartandók. Izraelitákat e napokon nem szabad törvénybe idézni: Az összes szombati napokon ; — Purim-napon. A husv. ünnepek 1., 2., 7. és 8-ik napján ; Schabuoth (Pünk.) ünnepén ; Templom-pusztulás napján ; Újév 1-ső és 2-ik napján; Engesztelés napján; Sátoros ünnepen ; Törvényőröm napján. Lakosszám, terület, államhatalom. Horvátország és a katonai helyőrségek kivételével van hazánknak 15,151,879 lakosa. E népességnek 48°/ 0-a magyar. Horváth-Szlavonországgal együtt 17,464,000 I. A magyar koronához tartozó területek összesen 325,324 km. 2 tért foglalnak el. Bosnia és Herczegovina kiterjedése 51,100 km 2 , lakosainak száma (1885) 1,454.000. Az Osztrák-birodalom kiterjedése 300,232 km 2 , lakosainak száma 23,895.000. Magyarországon az államhatalmat a király az országgyűléssel együtt képezi. Az országgyűlés alsó- és felsőházból áll. Az alsóház a képviselők háza. Ennek 453 tagja van, kik közül 40-et a horvát országgyűlés küld, a többieket pedig a törvény értelmében az államnak erre jogosult polgárai szabadon választják. A felsőház a főrendiek háza. Ennek tagjai : a kir. ház nagykorú íokerczegei, érsekek, püspökök, az ország zászlós urai, továbbá az évi 3000 frt földadót fizető magyar herczegek, grófok és bárók, végül 50, a király által élethossziglan kinevezett, különösen olyan állampolgár, kik a tudomány, művészet, kereskedelem vagy ipar körül kiváló érdemeket szereztek. ELSŐ CSOKOR. (Zoltán Vilmostól.) Elfogadta, elfogadta Azt a csokor ibolyát, Melyet neki olyan félve Oly remegve adtam át . . . Elfogadta s rám mosolygott, Arcza égett mint a tüz, — Oh mily édes az az emlék, Mely e perczhez odafüz ! Elfogadta, rám tekintett, S kebelére tűzte fel, Oh pedig én ugy remegtem, Hogy majd nem fogadja el . . . Ügy filtern, hogy visszadobja, S büszkén sértve megy tovább, Nem lett úgy ! s a barna lányka Megtartá az ibolyát . . , S mert oly nagyon jó volt hozzám, Már remélni is tudok, Hátha, hátha kegyeimébe Valahogyan bejutok . . . S én Istenem ! ki tudhatja, Tán még az is meglehet, Hogy — ha nem is olyan nagyon — De egy kicsit csak szeret ! . . . Voltaire és Piron költök levelezése : Voltaire. Eo rus (falura megyek). Piron. I (menj) ! #
