Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1895-ös évre. Győr, 1894.

Magyarok története. 270 körül népvándorlás. 400 körül kunok. 434-453 Attila. 568-803 Avar birodalom. 803 N.-Károly véget j vet az avar birodalomnak. 890 Vérszerződés. 893 Bolgár háború. 924 Pávia megsarczolása. A szász hadjárat. 955 A Lech mezei vereség. 972-997 Géza. 997—1000 István mint vezér. 1000—1038 István mint király. 1000 aug. 15. Koronáztatás. 1038- --1041 Péter először. 1041- 1044 Aba Samu. 1042— 1043 III. Henrik hadjáratai, 1044 III. Henrik 3-ik hadjárata. 1044 — 1046 Péter másodszor. 1046-1061 I. Endre. 1061—1063 I. Béla. Utolsó pogány lázadás. 1064-1074 Salamon. 1074—1077 I. Géza. VII. Gergely beavatkozása. 1077—1095 Szent László. 1083 VII. Gergely beavatkozása visszautasittatik. 1089 László hódítása. 1089-1091 Horvát hadjáratok. 1095-1114 Könyves Kálmán 1114-1131 II. István. 1131—1141 II. vagy Vak Béla. 1141—1161 II Géza. 1143 II. Géza és Manuel közti háború­1152 Mánuel leigázza Szerbiát. 1153 Géza kénytelen békét kötni. 1161—1173 III. István. 1161—1172 László ellenkirály. 1162 IV. István ellenkirály, 1173-1196 III. Béla. 1196—1204. Imre. 1205 III, László. 1205-1235 II. Endre. 1217 Keresztes hadjáraf. 1222 Arany bulla. ' 1235-1270. IV. Béla. 1236 Viszály IX. Gergely pápával és Frigyes herczeggel. 1239 A kunok befogadása. 1241 — 1242 Tatárjárás. 1246 IV. Béla háborúja Frigyes és Ottokár ellen. 1252-1254 I. Cseh háború. 1259-1262 II. „ „ 1270 1272 V. István. 1270-1271 III- Cseh háború. 1272-1290 IV. László. 1276 Ottokár megalázása. 1278 Dürnkrüti csata. 1291-1301 III. Endre. 1301 jan. 14. Az Árpádház kihalta. 1301—1304 Cseh Wenczel, 1305-1308 Bajor Ottó. 1308 Róbert Károly királylyá választ atik. 1307—1342 Róbert Károly 1322 Csák Máté elleni háború. 1330 Oláh hadjáratok, 1333 Károly Nápolvba utazik. Az emberek a színészek, a világ a színpad. — A véletlen szerzi a szín­darabot, a szenencse kiosztja a szerepet. A bohók megváltoztatják a jeleneteket, a bölcsek a nézők. A gazdagok a páholyokban ülnek, a hatalmasok földszint, és a szegények a kakasülön. A szépnem frissítőkkel kedveskedik, az uzsorások a pénztárnál ülnek, és a szerencse mostohái a gyertyákat nyújtják meg é3 a lám­pákat tisztogatják. Az oktondiság zenél mellette, és az idő felemeli és leereszti a kárpitot. ^ Mi az ember? Az embet oly állat, mely élelmiszereit megfőzi (Bürke) ós kereskedik (Smith Adám dr.) Egyéb magyarázat. Az ember oly állat, mely azon korban, mikor a szivar­zás, játék, ivás, párbajozás, lovaglás, kutyakinzás egyedüli szórakozása, oktala­nabb valamennyi ismeretes négylábúnál. Mózes az embert Isten képének nevezi, Hiób a por fiának, Plató csodának és a mindenhatáság működő eszközének, SoTcrates kis istennek, Plotinos minden jó urának, Philemon a nyomor okának, Herodot nyomornak, Sophokles képnek, Pindar egy árnyék álmának, Shakespeare egy álom árnyékának, Aeschylos és Aristophanes nappali teremtménynek, halandónak, mások asszony szülöttének, Homer, Ossian és a biblia egy fonnyadó falevélhez hasonlítják, Aristoteles az em­bert kis világnak mondja, Göthe Faust-jában „kis bolondvilág* a neve, Herder mondja : „Az állat az embert a föld látható istenségének tekinti", Qertl Frigyes a teremtés sugárzó koronájának nevezi. Bemmé mondja : Az emberek majd kis angyalok, majd kis ördögök. Schiller az embert egy helyen a nyüvek legnemesbi­kének, más helyen pedig a természet urának tartja.

Next

/
Thumbnails
Contents