Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1895-ös évre. Győr, 1894.

Fogyasztási adó-bérlet. Bérlő és főnök Deutsch Sándor. Pénztáros Ehrlich Mór. Főellenőr Weisz Mór. Eilenör Petanovics Géza. Főbiztos Michlbauer Lajos. Biztosok : Neumann, Henrik, Ehrlich Ferencz, Glücksmann Antal, Szegő István, Slovak Mór, Lothringer Ferencz és Krausz Antal. Vámfelügyelők Nagy István és Adler Samu. Vámellenőrök : Weisz Adolf és Haar Sámuel. Vámszedők. Szigetben Csánek József, a bécsi uton Lengyel Péter, a pápai uton Weintraub Jakab, a veszprémi uton Mézes József, a budai uton Szabó Kálmán. I lelypénzszedők : Schwarcz Ignácz, Gábriel János, Wagner István, Németh Ferencz és Dittrich Ferencz. Győri esküdtszék. 144 esküttel. Területe e 8 megyére hat ki : Vas, Mosony, Sopron, Komárom Esztergom, Győr, Veszprém, Zala. Ezen esküdtszékhez tartozik a minisztertől kinevezett sajtóbiróság : elnök Sebő Imre, szavazó birák Pázmány Kálmán táblabíró és Már József törvényszéki bró. A vizsgálatokat vezeti Németh Pál. Az ügyészséget a hivatalból üldözendő sajtópöröknél dr. Fittler Bálint képviseli, jegyző Kerekes József, helyettese Eckensberger József. A győri keresk. és iparkamara. Győr, Komárom és Veszprémfmegyékre, úgyszintén Györ és Komárom városokra kiterjed a hatósági köre. Elnök Csanaky Jerffy Antal.^Alelnökök Weidman Adolf kir. keresk. tan., sából felemelted s az isten áldásával tetézett asztalhoz ültetted, egy sorba a gazdagok és nemesekkel ; ki az emberi és honpolgári jogokat kiterjesztetted a Szent István birodalmának mivden lakójára, nem válogatva nemzetiségekben és hitvallásban ! ki a honfenta'tás és honvédelem terhét, az adófizetést és fegyverviselést megkönnyítetted a » misera plebs« vállán s közös kötelességül osztád fel a haza minden lakójára ; s J jogegyenlőség által a magyar nép millióiból magyar nemzetet alkottál s szilárd alapját veted meg a mai Magyarországnak. És látod a kegyletet, melyet emléked iránt tanúsít országszerte a szellemvilág minden osztálya, ki neked köszöni, hogy a parlamentben és a sajtóban a szabad gondolat nyilalkozhatik. A tetszhalott leányzót, az alvó eszmét te költéd fel a sirból. Látod, hogy Magyarország Erdélylyel sok szá zados különválás után egy egységes országgá tömörült, a hogy te össze kötéd. Látod Magyarország fővárosát, olyanná emelkedni, a milyennek te tervezed. És látod, hogy a szabadelvű szellem, melynek te voltál zászlóvivője, nemzetünknek minden intézményében diadalát üli. És látod a varázst, melyet még alvó porodban is e nemzetre gyakorolsz. Hazatérted diadalútja a békének, a kiengesztelődésnek. Koporsódnál találkozik az egész nemzet : régi ellenfelek kezet nyújtanak előtte egymásnak ; vitatkozó testvérek feltalálják ravatalodnál a közös édes anyát, a hazát, a ki örököse lesz annak a szeretnek, melyet te, kincsek helyett gyüjtél magadnak egy mesehosszu életen át. Egy mondás felőled elég egy tengert elcsillapítani : » le háborogj ! Kossuth Lajos alszik* ... A tenger elpihen. Egy szózat elég a harczot megszüntetni: »ne tépjétek egymás záslóit! ne vágjatok egymáson sebeket ! az Kossuth lelkének fáj . . .« sa küzdelem elmúlik. Ez a te bűvös szemfödeled betakar minden belviszályt. Minden könycsepp, mely érted]kihull, egy balzsam csepp, mely sebeket begyógyít.