Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1895-ös évre. Győr, 1894.

Győrmegyében van 1 sz. kir. város, 1 mezőváros (Szt.-Márton), 80 talu és 44 pusztatelep. A megyei hatóság élén áll a főispán. E századbeli főispánok : Zichy Ferraris gróf, Marien Dávid, Esterházy Károly gróf, Zichy Bódog gróf, Balogh Kornél gróf, Zichy Bódog gróf, Hédervári Viczay Héder gróf, Nénietujvári Batthyány Lajos gróf, és jelenleg a népszerű és közszeretetnek örvendő Laszberg Rezső gróf. A vármegye czigányai. A vármegye közigazgatási bizottsága Laszberg Rezső gróf főispán elnöklete alatt a czigány-összeirás eredményét jelentette be, — E szerint a tó-sziget-csilizközí járásban 125 férfi, 126 nő, a sokorói járásban 172 férfi, 169 nő, s a pusztai járásban 53 férfi, 59 nő, az egész vármegyében 349 férfi, 364 nő, összesen tehát 731 czigány van. Győr vármegye. — (Mezőgazdasági ipari és kereskedelmi szempontból.) Mutató bellusi Baross Károly „Magyarország Földbirtokosai" cimü lap közgazdasági rovatábfn ismertetett művéből. — Éjszaki határán a Duna folyik, melyen túlnyúlik a Duna balparti vidékére az úgynevezett Csilizköz. Éjszaki részét kelet-nyugoti irányban a mosonyi Dunaág szeli át, melybe Győrnél a nyugot felől jövő Rábca és az éjszait-nyugoti irányban folyó Rába ömlik. A vármegye déli részén van veszprémi hegyek három párhuzamos hosszú nyúlványa 1000 mtrig emelkedő hegyekkel, egyébként az egész terület 200 métert meg nem haladó mély sik. A Rába és Rábcza közötti vidéken a talaj alluvial völgytalaj, a Rába és Marcal között mocsaras, tőzeges. Keleti felén a lősz uralkodik, melyet homokos és tőzeges talaj vált fel helyenkint. Területe 1382*11 •-kim. Lakosainak száma 115,787. Magyar: 112,279, német: 2823, tót: 204, horvát; 135, egyéb nyelvű 346. Mezőgazdasági viszonyok: Az összes 295,439 kat. hold területből 19,486 kat. hóid terméketlen. Szántötöld 153 450, kert 2981, rét 28,646, legelő 35,335 nádas 1557. szőlő 4921, erdő 20,421 kat. hold. de meg VÍ n-e viselve a sok olvasástól, átáztatva a sok könytől ? — Oh dehogy ! Lapjaim még fö! sincsenek vágva, és csak gyermekek számára való történetek vannak rajtok. (irőgös hal'gatás következett, senki sem szólt többé egy árva szót sem hozzám. A régi honvágy újra elfogott, eresebben mint valaha. Ekkor egy öreg ember lépett be. — Mesekönyvet keresek a karácsonyfára, — monda. A könyvkereskedő egyik kötetet a másik után szedte elő, de előkelő szomszédaimat figyelemre sem méltatta és félre tolta. Egyszerre csak rám esett a tekintete, bólintott s fehér papirba göngyölt be. Az öreg ember vigyázva, sőt szinte gyöngéden tartott haza menet a kezében s otthon az illatos karácsonyfa aíá helyezett. A karácsonyest megjött. Reszkető kéz bontott ki a göngyölegből, fölnyitott és két nagy szem irányult a történeteimre. Nem feddő, szigorú, fürkésző szemek, henem ragyogó, hivő gyermekszemek. Nem is tudtak megválni a történeteimtől, egész este és azután még sok, sok este együtt voltunk, éjjelre pedig a vánkos alatt kaptam helyet. Most már tudtam, miért élek, megosztottam az életemet másokkal, most már volt jogom az élethez és semmiféle halálos Ítélet sem juttathatott kárhozatra. Találtam jó barátot, a ki szeretett. Mit