Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak naptára az 1893-as évre. Győr, 1892.

Naptár készítése Mi a naptár ? A naptár oly könyv, melyben az év hetei és hónapjai öszszeállitvák és az ünnepek, napkelte és napnyugta, holdváltozások, nap- és holdfogyatkozás stb. feltüntetvék. —. Kik készitik a naptárakat ? A naptárakat a csillagászok készitik. — Mikor jöttek a naptárak forgalomba ? A könyvnyomtatás feltalálása óta. — Hol nyomatott az első naptár ? Az első naptár Ágostában nyomatott 1470-ben. —• Hányféle naptár van Európában használatban ? Európában használatban van a Gergely-féle. Julián-féle, zsidó és török naptár. — Ki vezette be a Juliánféle naptárt ? A Julián-féle naptárt Julius Caesar vezette be Kr. e. 46-ban, és a rómaiak a Quintiiis hó japot hálából Júliusnak nevezték el. — Ki vezette be a Gergely-fele naptárt ? A Gergely-féle naptárt XIII. Gergely pápa vezette be a tridenti zsinat unszolálására 1582. okt. hó 15-én. — Kik használják a Julián- és kik a Gergelyféle naptárt? A Julián-féle naptárt használják a nem egyesült görög katholikusok, azaz jobbadán az oroszok,* a Gergely-félét pedig a többi keresztények. — Micsoda naptárt használnak a zsidók ? A zsidók azon ország naptárát használják, a melynek polgárai ; csakhogy ünnepeik meghatározására még saját külön ősi naptárukkal is bírnak, a melyre később vissza térünk. * és görögök — Mi különbség van a Julián- és a Gergely- féle naptár között ? A Julián és a Gergely-féle naptár közt az a külömbség, hogy az előbbi szerint a földnek nap körüli forgási ideje 365 nap és 6 óra, az utóbbi szerint pedig csak 365 nap, 5 óra, 48 első és 47 másodpercz, azaz 11 első és 13 másodperczczel kevesebb. Mind a Julián- mind a Gergely-féle évek, napévek. — Hány napot számitunk egy polgári évben ? Egy polgári évben 365 napot számitunk. — Hová lesz a napév többlete ? Mind a julíáninak 4 év alatt kitevő 6 X 4 = 24 óráját, mind a gergelyinek (5 óra 48'47") X 4 — 23 óra 15'8"-ét egyegy napnak véve, ezt a napot a 4-ik év febr. havához csatoljuk. — Hogyan neveztetik az az év, melyhez még egy napot csatolunk ? Az az év, melyhez még egy napot csatolunk, szökőévnek neveztetik. A szökévnek 366 napja van. — Hogyan igazitja helyre a Gergelyféle naptár azt, hogy évi 11' és 13"czel csekélyebb voll a ellenére mégis a juliáni szerint számítja a szökőéveket ? Az évi 11' és 13"-czet, melyet nyer, úgy szorítja visssza a Gergelyféle naptár, hogy XIII. Gergely pápa (1572—1585) rendelete szerint a százados szökőévek közöl (1700., 1800., 1900., 2000.) csak 2000., azaz csak minden 4-ik százados év lesz szökőév, t. i. az, mely a zérusok elhagyásával 4 által osztható maradék nélkül.