Győri Szemle, 15. évfolyam, 1944.

Pfannl Jenő: Kézirajzi tervek Győr váráról

mesterei. Ök az ostromlövegeket előművekkel a falaktól távolabb kényszerítik. Coehoorn a falak elé újabb összefüggő sáncfalat emel, Vauban pedig kisebb önálló erődök egész koszorúját építi. Vauban rendszere bizonyult jobbnak, mert a betörési helyeket könnyebben lehetett elreteszelni, s a többi még le nem küzdött erőd oldalozó tűzzel is tudott hatni. (Vauban rendszere még a legújabb időkig is fenntartotta magát.) A XVII. század második fele is meghozta Európának a maga török veszedelmét. Az Osmán birodalomban erős kézzel belső Tendet teremtettek, s a török félhold újabb felragyogása fenyegetése volt a német-római birodalomnak. Bécs megtámadása időszerűvé lett. Érsekújvár elestével 1563-ban a török veszély megnövekedett. A következő csapás Győr várának volt szánva, mert szabaddá kellett tenni az utat Bécs felé. Lipót császár el is rendeli birodalmának keleti felén lévő fontosabb várak korszerű megerősítését, köztük Győrét is. Montecuccoli Raymund gróf, a dunántúli haderők főparancsnoka, javaslatára Wymes Ferenc gróf hadimérnököt bízzák meg Győr erődítési munkálatainak elkészítésével. Wymes munkájával 1671-ben nagyjában el ís készült, s ezzel Győr az akkori fogalmak szerint ismét az elsőrangú erődök sorába lépett, korának egyik büszkesége lett. Győr várának átépítésével nyert ez a kiképzését Monttcuccoli-féle állapotnak (M.) fogjuk jelölni. Az események úgy alakultak, hogy Győr nem került nagyobb veszedelembe. Szobjeszki János segítségével 1683-ban Bécset felmentették, 1686-ban visszakerült Buda, s ezzel a hadászati súlypont az ország déli határai felé tolódott el. Vele Győr jelentősége is csökkent. Még 1682 őszén Marsili Luigi gróf, ki előzőleg Győrött szolgált, felülvizsgálta a várat s javaslatára a legfőbb haditanács 1685 májusában Burckhardt mérnökkel Győrbe küldte javaslatainak kiegészítésére. Az események folytán újabb javításokra már sor nem kerül, Marsili is máshova sodródott, Győrbe többé soha vissza nem tért. Pedig ragyogó katonai pályáját itt kezdte meg.

5

) ezredes lett. Ettől az időtől fogva Németalföld számos várát jobb karba helyezte, részben teljesen átalakította. 1690-ben Fleurus mellett mint danríárparancsnok harcolt, 1692-ben az általa átalakított Namurt védelmezte Vauban ellen, míg a túlnyomó erővel szemben fel nem adta. 1694-ben Huyt ostromolta, a spanyol örökösödési háborúban Vanloo. Huy, Limburg, Roermunde, Liittich, Kaiserswerth és Bonn várat foglalta el. Vauban (1633—1707) mellett korának legnagyobb hadi mérnöke Főbb művei: Versterkinge des vijthoeks met alle syne buytwerken (Lienwalde 1682) Nieuwe vestingbouw (u. o. 1685). V. ö. Zastrow: Geschichte der beständigen Befestigungen 1839. Jälms, Handbuch der Kriegswissenschaft. Marsili (Marsigli) Alajos Ferdinand gróf, olasz természetbúvár és földrajzi író, szül. Bologna-ban 1658 júl. 10., meghalt u. o. 1730. Paduaban, Rómában és Nápolyban tanult. Már 21 éves korában Törökországba utazott s útjáról könyvet Irt. Onnan visszatérve, Ca.prara tábornoknál