Győri Szemle, 15. évfolyam, 1944.
Adattár: Felpéczi Pecz Aladár: Báró Gemmingen Zsigmond cs. kir. táborszernagy. (1724-1806)
herceg Esterházy Johanna Franciska Xaverina leánya, anyai ágról szépunokája volt Esterházy Miklós nádornak és ekként felmenő rokonságában kapcsolatban állott a gróf Thurzó- és a gróf Nyáry-családokkal is. Mivel pedig Mária-Anna nevű leányukat 1792-ben gróf Batthány János (a vasmegyei Csákányból) vette nőül, ekként a család a lemenő ágban rokonságban áll a gróf Batthány-, gróf Mikes-, gróf Benyovszky- és gróf Sztáraycsaládokkal. A gróf Batthány-családnak a fentemlített házasságból leszármazott utódaival kötött házasságok útján rokonsági kapcsolatok állanak fenn még a gróf Keglevich-, pallini Inkey-, várbogyai és nagymódi Bogyay-, valamint a bárczai Bárczay-családokkal is. 5 ) Jóllehet báró Gemmingen Zsigmond és neje csak 1790-ben, a nyugalombavonulás után telepedtek meg Győr városában, mégis kétségtelennek látszik, hogy itteni kapcsolataik korábbi eredetűek, mert gyermekeik közül kettő (az 1775-ben született Antónia és az 1777-ben született Zsigmond Nepomuk János) városunk szülötte volt.") A hajdani Győri vár történetében szintén szerepel a gróf Althann-név, amennyiben gróf Althann Gundaccarnak 1722, 1730, 1734 és 1737 évszámokat viselő G(raf) G(undaccar) V(on) A(lthann), illetve G(undaccar) G(eneral) der C(avallerie) V(on) A(lthann) jelzésű téglái a győri bástyafalak lebontásánál nagy számban találtattak. Gróf Althann Gundaccar Lajos József 1723. júl. 13-án lovassági tábornokká, 1741. márc. 24-én tábornaggyá lépett elő, 1747-ben pedig építészeti vezérigazgató (General Baudirektor) és a bécsi Képzőművészeti Akadémia védnöke lett. 7 ) Győr szab. kir. város törvényhatósági bizottságának díszsírhelyadományozó bizottsága tehát mindenképen érdemes személyiségek emlékét mentette meg a névtelenségbe való elenyészéstől, amikor báró Gemmingen Zsigmond táborszernagynak és nejének földi maradványait kegyeletes intézkedéssel, sírköveikkel együtt az új köztemetőnek városi díszsírhelyére vitette át 8 ) *) Az egyenes leszármazásit rokonságnak magyarországi élő tagjai: gróf Batthány József (Kustyán, Zala m.), gróf Batthány Zsigmond (Németszecsőd, Vas m.), gróf Batthány Miklós (Nova, Zala m.), gróf Batthány Béla ny. huszárezredes (Zalaegerszeg), özv. gróf Esterházy Mihályné szül. gróf Batthány Johanna (Kismagyar, Csallóköz), gróf Batthány Lily (Budapest), gróf Benyovszky Móric és Pál (Rigyás. Zala m.), gróf Sztáray Taszsziló, Béla és János (Verpelét, Heves m.), gróf Mikes Miklós (Budapest). ") A győri Székeskáptalan anyakönyvének feljegyzése szerint: Antonia szül. 1775. jún. 3-án, keresztelte Somogy Lipót, keresztszülők Hoffmann János és Schramm Erzsébet (t 1828-ban Mannheimban). — Zsigmond Nepomuk János: szül. 1777. máj. 3-án, keresztelte Somogy Lipót, keresztszülők Koller Lőrinc és Schramm Erzsébet (f 1843-ban Mannheimban). 7 ) L.: Pfannl Jenő cikkét a győri vár tégláiról. Győri Szemle, 1932. évf. 287-ik oldal. ") Báró Gemmingen Zsigmond haditetteire vonatkozó forrásmunka: Dr. J. Hirtenfeld: „Der Militär-Maria-Theresien-Orden und seine Mitglieder", Wien, 1857., 105-ik oldal. A II. József császár által megindított 1788/90. évi török háborúra vonatkozó forrás: Marczali Henrik: „Magvarország története", Budapest, 1898., VIII. köt. 447-ik oldal.