Győri Szemle, 15. évfolyam, 1944.

Adattár: Felpéczi Pecz Aladár: Báró Gemmingen Zsigmond cs. kir. táborszernagy. (1724-1806)

és- irodalmi munkássággal töltötte napjait. Nevet a „Der deutsche Hausvater" című drámájával, amelyet Diderot darabja (Père de famille) mintájára irt, továbbá a „Pygmalion" és a „Mannheimische Dramaturgie" című müveivel, valamint Shakespeare „11. Richard" című darabjának fordításával tette ismertté. E munkássága mellett több bécsi szépirodalmi folyóiratot is szerkesztett. A régi győrbelvárosi köztemetőből városi díszsírhelyre most átvitt', a család treschklingeni ágából leszármazott báró Gemmingen Zsigmond — mint báró Gemmingen Eberhard (V.) és neje szül. v. Zyllnhardt Klára gyermeke — 1724. év márc. 26-án született a breisgaui Freiburgban. Mint serdülő ifjú, 1739. év aug. havában önkéntesként lépett be az atyja parancsnoksága alatt álló gyalogezredbe. 1740. év szept. havában zászlóssá lépett elő a Wied-féle ezredben, 1742-ben szakaszparancsnok lett Aremberg herceg alatt egy wallon-ezrednél, amelynek kötelékében végigharcolta az 1740/48. évek között lefolyt osztrák örökösödési háborút, kitüntetve magát az 1743. jún. havában vívott dettingeni, továbbá a laffeldi csatákban és Maastricht 1748. évi ostrománál. 1753-ban őrnaggyá lépett elő, majd az 1756—1763. évek között lefolyt hétéves háborúban tovább ívelt katonai pályája. Ekkor részt vett az 1757. év jún. 18-án lefolyt nevezetes kollini-csatában, amely után a poroszok fölött aratott győzelem emlékére Mária Terézia koráiynénk a róla elneve.zett magas katonai rendjelet alapította, amely röviddel utóbb báró Gemmingen Zsigmondnak is osztályrészül jutott. A kollini csatában megsebesülve, Lotharing-iai Károly és gróf Daun tábornagy alatt 1757-ben részt vett Breslau bevételénél (nov. 29.), de egy hónappal utóbb, amikor Nagy Frigyes porosz seregei a leutheni győzelmük után felszabadították Breslaut, fogságba esett. Ebből 1758-ban kiváltva, ezredessé lépett elő. Legfényesebb haditette, amellyel a Mária Terézia-Rend lovagkeresztjét megszerezte, az 1759. év nov. 20-án Pirna közelében vívott maxeni-csatához fűződik. Amikor a poroszok 1759. szept. 4-én Drezdát fel- t adni voltak kénytelenek és Schmettau tábornok szabad elvonulást nyert csapataival, akkor Nagy Frigyes a várost újból elfoglalni kívánta. A Maxen -felé kiküldött és Finck porosz tábornok által vezetett sereg azonban súlyos vereséget szenvedett és megadta magát, miáltal 7 tábornok, 550 tiszt, 10.000 főnyi sereg, 71 ágyú, 96 zászló és 24 egyéb hadijelvény jutott a győzelmes gróf Daun kezére. Ebben a csatában báró Gemmingen Zsigmond ezredes egy magaslat ellen — ahol a poroszok igen előnyös állásokat foglaltak el —• vezette támadásra a Wied-féle ezredet. A porosz ágyúk és kézi fegyverek súlyos réseket vágtak a támadók soraiban és már-már úgy látszott, hogy a támadás kudarccal végződik, amikor báró Gemmingen Zsigmond emberfölötti erővel ismét rendezte csapatát és a Harsch-féle ezreddel segítségül .jövő herceg Poniatowsky András ezredessel kivetették a poroszokat állásaikból és azokat — felsőbb parancs nélkül — magaslatról-magaslatra hátraszorítva, ezzel döntőleg befolyásolták ,a küzdelem kimenetelét. Ezért a fegyvertényért báró Gemmingen Zsigmond a Mária Terézia-Rend lovagkeresztjét tűzhette a mellére, egyben pedig vezérőrnagyi rangra is emelkedett.,