Győri Szemle, 15. évfolyam, 1944.

Ruisz Rezső: Győr háztartási helyzete

ennek része, akárcsak abban a városcsoportban, amelyhez az iparforgalmi népességgel abszolút többségű városokat számítjuk. összefoglalva a városi pótadóalap fejátlagára és a pótadóalapnak megoszlására vonatkozó számításainkat és fejtegetéseinket megállapíthatjuk, hogy Győr gazdag és dolgos polgársága a maga részéről nagymértékben segíti elő azt, hogy a város komolyabb pénzügyi nehézségekkel nem küzd és megtudja valósítani jórészt azokat a feladatokat, amelyeket egy olyan fejlett városban, mint Győr a polgárság joggal megkíván. De ugyanekkor leszögezhetjük — tárgykörünktől kissé elkalandozva azt is, hogy Győr polgársága az országos közteherviselésből is rendkívül tevékenyen veszi ki részét és sokkal inkább járul ahhoz, mint más — esetleg ugyancsak fejlett — városok. Mint már előzetesen említettük, külön szándékozunk foglalkozni a várost illető adóbevételek szerepével és etekintetben is fentiekhez hasonló levezetéseket vélünk szükségesnek megtenni. A város önálló adóbevételei a fedezet legjelentősebb részét alkotják. Szabadjon visszaemlékeztetni arra, hogy a bevételi oldalon az általános igazgatás fejezetre esett a bevételnek kereken fele, ami révén Győr kiemelkedett a dunántúli, az iparforgalmi abszolút többségű és a mérsékeltebb pótadójú városok közül. Ebben a fejezetben az adóbevételeken kívül más bevételek is elszámoltatnak, most emeljük ki külön az adóbevételek értékét. Györ össze bevételeinek 41.7%-a adókra esett. Ezzel szemben a dunántúli városokban az adóbevétel az összesnek csak 34.8%-át, az iparforgalmi népességgel abszolút többségű városokban csak 36.07

o-át, a mérsékeltebb pótadójú városok között csak 37.7%-át és az ötvenezres városokban csak 39.7%-át alkotta. Ez a megállapítás is igazolja éppen előbb tett tételünket, hogy a város polgársága a legnagyobb adóterhet vállalja magára az összes magyar városok között, de szorgalmas munkájának eredményeként ezt teheti is. Természetesen érdekel ezek után a kérdés, hogy néz ki az adóbevétel összegének alakulása fejátlagban. Győr egy polgára városi adóban fizetett 31.76 pengői. Ugyanekkor egy másik ötvenezer lakosú város polgára csak 22.08 pengőt, egy másik mérsékeltebb pótadójú város polgára csak 22.57 pengőt, egy iparforgalmi népességgel abszolút többségű város polgára csak 23.80 pengőt és egy dunántúli város polgára átlagban csak 24.20 pengőt. Tudjuk, hogy sokan arra gondolnak most, az adók mérséklését kellene Győrött véghez vinni. Igen ám, azonban nem szabad elfeledni azt, hogy ezeknek az adóknak többsége olyan, hogy kulcsát az összes városokra nézve egységesen állapították meg, tehát leszállításnak helye nem lehet, a sok adóbevétel legfeljebb «zt engedi meg, hogy a város fejlődhessék, virágozhassák és