Győri Szemle, 15. évfolyam, 1944.

Ruisz Rezső: Győr háztartási helyzete

A többi fejezet bevételeiről először globális képet kívánunk «dni. Győr sokkal többet vesz a közoktatás és vagy önigazgatás fejezeten, mint azok a városok általában, amelyek közé tartozik. Ezzel szemben bevételei kisebbek a vonatkozó átlagnál, különös mértékben a közegészségügyi fejezeten, míg a többieknél a város igyekszik az átlagot megtartani. Ez a megállapítás Győr fejlett jellegéről joggal tehet tanúságot. Ügy hisszük egy város joggal lehet büszke arra, hogy általában többet vesz be a közoktatási fejezeten, mint társai. Ez ugyanis határozottan azt igazolja, hogy a város közoktatási intézményei jelentősek, a város közönsége ezeket a magasabb igénybevételi dijak ellenére is jól kihasználja. Minden körülmények között azt kell, hogy jelentse ez a számadat, mely szerint a város egy polgára nem adóban, hanem kifejezetten városi kultúrára 2.38 pengőt költött szemben azzal, hogy az iparforgalmi népességgel abszolút többségű városok polgársága erre a célra 28 fiiérrel kevesebbet adott, a dunántúli városok átlagában az e címen mutatkozó városi bevétel 29 fillérrel kisebb, azokban a városokban ahol a pótadókulcs 51—75% 42 fillérrel kevesebbet, az ötvenezer lélekszámú városokban még inkább már 88 fillérrel kevesebbet és végezetül azokban a városokban, ahol a társulati- és tantiemadó összege emelkedik ki 133 fillérrel kevesebbet vettek csak be. Győr vagyonigazgatásból 22.30 pengőt vett be 1943-ban. Ugyanekkor a dunántúli városok ezen a fejezeten csak 21.60 pengős bevételt tudtak elérni, az iparforgalmi népességű városok még inkább csak 18.20 pengőre tudták ezt felvinni, az ötvenezres városok 15.80 pengőt értek el, a kis pótadókulcsú városok 15.26 pengőt és a társulati adóban vezető városok mindössze 14.77 pengőt. Százalékos viszonyításban méginkább érdekes képhez jutunk. Győr bevételeinek 29.1%-a származott vagyonigazgatásból. A szükségletek jelentős részét tehát a város vagyonának okszerű kezelésével ki tudta elégíteni és nem terhelte ezzel a városok polgárait. Az alacsony pótadókulcsú városok közül nagyon kevés mondhatja ezt magáról, akárcsak azok közül a városok közül, amelyek pótadóikat a társulati- és tantiemadóból származó bevételekre építették inkább fel. Ezen városcsoportokban a \ agyonigazgatás fejezet bevételei mindössze 25.7%-ot értek csak el. Viszonylag jobb képet mutatnak ezzel szemben már az iparosodottabb városok, ahol e címen a bevételek 26.4 %,-a számoltatott el. Az a körülmény, hogy a város a szegényügy fejezeten viszonylag kisebb bevételeket számolt el, mint más hozzá hasonló városok, elsősorban arra vezethető vissza, hogy a városnak e címen nem is volt szüksége számottevőbb bevételekre. Győr Ö.89 pengős bevétellel is beérte, annak ellenére, hogy ez költség-