Győri Szemle, 15. évfolyam, 1944.

Ruisz Rezső: Győr háztartási helyzete

nem a városi költségvetések belügyi felülvizsgálatánál is az ilyen fajta szempontokat figyelmen kívül hagyják és sokkal egyszerűbb megállapításokat vonnak a tényekből le. De nemcsak a gyakorlati felülvizsgálat, hanem a tudományos boncolás sem tudott eddig másként foglalkozni a városok háztartási helyzetével, annak ellenére, hogy újabban több esztendőre visszamenően egységes szempontok szerint csoportosítva nyomtatásban is kiadták a magyar városok háztartási helyzetére vonatkozó anyagot. A városok háztartási helyzetének összevetésére azonban nem került sor tudományos eszközökkel azért sem, mert a rendelkezésre álló nagy tömegű számadat összevetése olyan mérhetetlen munkát jelentett volna, amire senki sem mert vállalkozni, annál is inkább, mert az összehasonlítás rendszerint rendkívül sántító képeket eredményezett csak. Ahhoz, hogy a magyar városok általános háztartási helyzetében egymás mellett álló városok összehasonlítására vállalkozhassunk, szükséges a magyar városokat többféle szempont szerint csoportosítani, a vizsgált város adatait mindenkor a kívánt helyre beállítani és a bírálatot ennek alapján levonni. Ez a rendszer tulajdonképpen nem más, mint az a folyamat, ami egy kaleidoszkópban végbemegy, azzal a különbséggel, hogy ennek a kaleidoszkópnak egyes kövecskéit a városháztartási adatok sokszínű, hatalmas tömege alkotja, míg az egyes fázisokat továbbforgatás előtt igyekeztünk megrögzíteni. Ebből a célból feldolgoztuk a magyar városok háztartási helyzetére vonatkozó fontosabb számadatokat a magyar városok területi elhelyezkedése, városjellege, pótadókulcs magassága, pótadóalap összetétele és a városoknak lélekszám szerinti csoportosításában. Néhány szóval jellemezni szükséges az egyes csoportok összeállításánál követett eljárást és ezzel kapcsolatban azonnal be is kell helyeznünk Győr vonatkozó adatait a megfelelő csoportokba. A magyar városok területi elhelyezkedése kétségenkivül befolyással van a városháztartási helyzet alakulására. A dunántúli városok egészen más adottságokkal dolgoznak, mint az alföldiek. Az a kultúrigény, amelyet a dunántúli város polgársága városával szemben emel, elérhetetlennek látszik az alföldi város polgára számára és ilyen kívánságát ki sem fejezi. Más és más lesz a felvidéki városok háztartási összeállítása, mint a délvidékieké, vagy a visszacsatolt keletmagyarországi, vagy erdélyi városoké. Ez utóbbi esetekben a megszállás alatti időszak sajátos fejlődése sokban közrejátszott és hogy csak egy érdekes példát említsünk fel, érdemes megnézni azt, hogy az erdélyi városok most kétannyit kénytelenek költeni közegészségügyre, mint a felvidékiek, vagy anyaországi városok, mert a román