Győri Szemle, 15. évfolyam, 1944.
Pfannl Jenő: Kézirajzi tervek Győr váráról
A tervrajz korát tehát 1560 körül lehet megállapítani. Nagysága kb. 210X289 mm., mértékaránya 1:3320-hoz. Felírása: „Giavarinum". Ennek a bécsi kódexnek egyik ikerpéldánya a Kalsruheni nagyhercegi család archívumában is megvan (Dr. Floria Banfi közlése) s a „Mappe XV." tartalmazza is a rajzot. F.3a. A mappa bekötött tervrajzokat foglal magában, valamennyi egy kéz munkája, A győri rajz nincs szignálva, de a 3. lapon lévő rajzon egy kartusban ez olvasható: „Superior Ungaria. Nicolo AngieHni." A 60. lapon pedig, melyen a szerző gyalogság és lovasság számára egy szállítható hajóhíd tervét és leírását adja, ez van: „... espremetati son per me nicolo angielini architette". Tehát a tervrajz Angielini Miklós építész munkája. Hufnagel György „Javerium vulgo Raab" című nagyméretű metszetének felírása szerint Győr vár képét olasz barátja, Nicolo Aginelli, 1566-ban a helyszínen készült rajzáról pontosan (accuratissime) véste meg. Önként felvetődik a kérdés, nem ugyanaz a személy-e Nicolo Aginelli és Nicolo Angielini? Határozott feleletet erre nem tudunk, de a valószínűség mellette szól. Alátámasztja a két alaprajz nagy hasonlatossága is, bár Hufnagel, ki metszetét csak 1597-ben adta ki, Győrt távlatilag ábrázolja ugyan, de oly magas szemszögből, hogy ez csakis szerkesztés eredménye lehet. Győrt így sehonnan sem lehetett valóban látni. Nem tévedünk talán, midőn azt hisszük, hogy ez az alaprajz szolgált Hufnagelnek alátétül híres metszetéhez, mely később több metszetnek szolgált mintául. Többen lemásolták. Az Angielini-Aginelli alaprajznak egy jobb másolata még megvan a bécsi Kriegsarchivban (G. 1. a leltári szám), Stier: „Vierzig saubere Abrisse versch. Gräntz-Festungen" című müvében. F. 3b. A modenai Archivo di Stato (Cancellaria Duchale Estense, Estero busta 196)-ban lévő tollvázlat keletkezésének ideje a XVL sz. végére tehető. F. 4. (2. ábra.) (Említi dr. Iványi Béla a „Győri Szemle" VII. évf. 1—3. szám, 1936.) A hozzátartozó szöveg hiánya miatt készítésének célja ma már meg nem állapítható. A középbástyánál látható jelölésekből s a vele szemben lévő parton felvázolt töltésből ítélve talán valami előretolt erődítési munka javaslatának megmagyarázására szolgálhatott. Egyszerű vonalas vázlat, felírások nélkül. Nincs különösebb értéke. A Karlsruhern nagyhercegi levéltár térkép-gyűjteményének XVIII. kötetében (19. lap) van egy tussrajz Győr váráról, mely az ottani főlevéltáros, dr. Obser titkos tanácsos, meghatározása szerint Specklin (Speckle) Dániel munkája és „Architectura von Vestungen" című híres művéhez készült. 9 ) F. 5. (3. ábra) „A bolognai De Machi, Dürer Albert és Specla Dániel a század első felében jelentékeny javításokat eszközöltek a vár-erődítések te») Villányi Szaniszló Győr-Vár és Váras cimü művéből (50. lap?.
