Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Petz Aladár: Deák Ferenc győri vonatkozású családi levelei

nagyanyám feljegyzései között az alábbi érdekes adatot is őrzi levelesládánk: „Egyszer a fejedelemasszony (t. i. a győri Orsolya-zárda főnöknője) arra figyelmeztetett, hogy ha a nagynéném arcképét látni akarom, nézzem meg templomukban az oltár és a szószék között függő Szt. Orsolya életnagyságú képét, mert nagynéném ült a festőnek midőn az festve lett és biztosított, hogy nagyon jól van találva." (Ez a festmény jelenleg a zárda folyosójának falát díszíti.) A Deák Ferenc leveleiben érintett családi birtokper, amely önmagában is korrajzot mutat, Sibrik Antal legidősebb fiának. Sibrik Ferenc csatári apátnak 1852. évi halálával, az ő csécsényi és fudi birtok-hagyatéka fölött vette kezdetét és mintegy 19 éven át folyt a fiági és leányági leszármazottak között. A Sibrikcsaládban azonban a hasonló birtok-pereskedések — a leányág örökösödési kizárása miatt — már a korábbi századokra is viszszanyultak. A Sibrik- (eredetileg Sebridus ?) család a hagyomány szerint bajorországból származott hazánkba. Üjabbkori családkutatások a családfát a Csém-nemzetségig, 1230-ig vezetik vissza, de az első ismertebb ős szarvaskendi Sibrik Péter volt, aki 1471—75 között Mátyás király alatt kapitányi tisztet viselt. Testvérei voltak László és Zsigmond, akik közül előbbi 1505-ben Vas vármegyének volt alispánja és a rákosi országgyűlésen követe. Sibrik Gergely a pozsonyi helytartótanácsnak volt tagja I. Ferdinánd király idején és egyik kidolgozója a Quadripartitum című törvénykönyvnek. Sibrik Gáspár kapitánya volt Báthory Istvánnak, György pedig 1585-ben nagyváradi parancsnok volt. Sibrik Lászlónak, Vas megye alispánjának és rákosi köveiének fia, Osváth (I), 1527-ben kamarai tanácsos volt az előző év nov. 10-én Székesfehérvárott megkoronázott Zápolya János királyunk mellett és ez volt az a kor, amidőn az ellenpárt 1526. évi dec. 16-án Habsburgi Ferdinánd cseh királyt választotta Pozsonyban Magyarország királyává. Zápolya János királynak 1527. szept. 27-én Tokajnál elszenvedett veresége után a toie elpártolt, illetve addigi passzív magatartásukból kilépett főurak 1527. nov. 3-án Székesfehérvárott királlyá koronázták az V. Károly német császár által támogatott Habsburgi Ferdinándot is, miáltai egyszerre két koronás uralkodója lett hazánknak. A történelmi események további alakulása: János királynak 1528. év márc. 20-án az abaujvármegyei Szina mellett elszenvedett második veresége, a lengyelországi Tarnowba való menekülése és a Laski Jeromos útján Szolimán szultánnal kötött végzetes szövetsége ismeretes történelmi tények. A győrmegyei Csécsény és Fud, amennyire a legtávolabbi időkig kimutatható, a Danes- (Danch) nemzetségnek volt birtokában. E nemzetségről Hegedűs Candid nyomán annyit kell feljegyeznünk, hogy amikor a felbőszült nógrádi nagyúr, Zách