Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Tomaj Ferenc: Győr népessége Mária Terézia korában
időben nemkatolikusokat nem találtak. Mária Terézia korában ugyanis a nemkatolikusok bizonyos foglalkozási ágakból országszerte majdnem teljesen ki voltak zárva. így különösen a hivatalnoki pálya volt elzárva előlük. Ezek tehát az ipari és kereskedelmi vagy egyéb pályákon igyekeztek elhelyezkedni s ez az oka annak, ha az egyes pályákon aránylagosan a nemkatolikusok száma nagyobb. 17 ) Nem találunk másvallásút Győrött 1777-ben a papok, a tanítók, a hivatalnokok, a helybeli tanulók, sőt az idegen tanulók között sem. Ugyancsak katolikusok voltak kivétel nélkül a szegényintézetekben elhelyezettek is. A nemkatolikusokat a legnagyobb számmal a napszámosok között találjuk, ahol számuk, illetőleg arányuk a legmagasabb. Ugyancsak jelentős számmal szerepelnek még a nemkatolikusok a kereskedők között, valamint a szolgák és a cselédek soraiban. A város lakosságának a hitfelekezetek közötti megoszlását a foglalkozási csoportok keretén belül az alábbi adatok tüntetik fel. Kat. Nemkat. Százalékban kat. nemkat össznépesség . . . 5.852 5.722 50.6 49.4 Papok 102 — 100.0 — Szerzetesek, apácák 92 — 100.0 — Tanszemélyzet . . 4 — 100.0 — Hivatalnokok . . 132 — 100.0 — • Iparosok általában . 1.285 103 92.6 7.4 iparosmesterek . 520 45 92.0 8.0 „ segédek . 595 52 92.0 8.0 „ inasok . . 170 6 96.6 3.4 Kereskedők ált.-ban 181 78 69.9 30.1 önálló kereskedők 142 53 72.8 27.2 keresk.-segédek . 20 19 51.3 48.7 keresk.-inasok 19 6 76.0 24.0 Napszámosok . . . 1.206 648 65.0 35.0 Szolgák, cselédek . 999 251 80.0 20.0 Helybeli tanulók 415 — 100.0 — Idegen tanulók . . 200 — 100.0 — A lakosság foglalkozása. Ha egy városnak, amely régi múltra tekinthet vissza, és amely századok óta adott otthont iskoláknak, kereskedelemnek, iparnak, kultúrának, a történeti fejlődését, társadalmának alakulását, keresztmetszetét vizsgáljuk, kétségkívül azok az adatok a legérdekesebbek és talán egyben a legértékesebbek is, amelyek a város társadalmi összetételére, a népesség foglalkozás szerinti megoszlása tekintetében vonatkoznak. Ezek ugyanis magukon viselik a város „én"-jének jellegzetes sajátosságait és így vagy
