Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Szabady Béla: Győr sz. kir. város kialakulása

egyformaságot és ridegséget feloldja ebben a városrésszé (VI. ker.) vált lakónegyedben a házak faalkatrészekkel való díszítése és a színek változtatása. A telep közepén lévő tér legnagyobb dísze a katolikus templom, melyet Árkay Aladár műépítész tervei alapján Schiel Vince győri építész modern stílusban épített 1928—29-ben. Ez volt Magyarország első, művészeti szempontból is jelentős modern temploma. A templom felépüléséig a legújabb győri kat. egyházközség imaháza egy átalakított barakk volt, melyet a háború alatt bosnyák katonák elszállásolására használtak. A telep tovább is fejlődött a Fehérvári-út felé. Itt rendezte be a város a mai egészségügyi elgondolásnak megfelelő közvágóhidat. Az egymás mellé sorakozó gyárüzemek mellett lakósok is telepedtek meg. Az iskolázásra kötelezettek meggyarapodása miatt a Munkás-utca elemi iskolája szűknek bizonyult, azért a továbbfejlesztett állami iskola új ápületét is itt emeltette az állam (1910.). A város továbbfejlesztésére a nádorvárosi rész kínálhatott új, építkezésre alkalmas telkeket. Már az első világháború előtt meg is indult a betelepítés két irányban. A Hosszú-utcára merőlegesen utcákat nyitottak (Buda-, Attila-, később a Csaba-utca), és a Hosszú-utca folytatásaként a Veszprémi-út jobb oldalán, a győrszabadhegyi vasútállomás felé kis családi házakat építettek munkás lakosság részére. A másik oldalon megépítették még a háború elején a vadász- vagy Károly király laktanyát (1916.). A háború után az utcanyitás tovább folytatódott, és a Veszprémiút mindkét oldalának benépesítésével ez a városrész Szabadhegyig nyúlt. A lakosság gyors szaporodása szükségessé tette új közintézmények létesítését. Az állam 1927-ben az állami Szent Imre elemi iskola építésével (Szent Imre herceg-u. és Magyarutca sarkán) sietett a tanulók segítségére, a megszervezett katolikus egyházközség pedig állandó szorgalmazására és tiszteletreméltó áldozathozásával elérte, hogy önálló lelkészsége (1935.) és Körmendy Nándor építséz tervei szerint lelkészlakással egybekötött, altemplomos, modernstílusú temploma emelkedett az Erzsébet-ligetből kihasított városi telken. A húszas évek építkezési kedve különösen a közkórház vidékén látszott meg. A Baross-hídtól az új temetőig csinos házak között jár az ember s az új bérházak, családi villák között látja a kórház nagyarányú fejlődését. A fejlesztés már 1910-ben megkezdődött: Horváth Imre polgár alapítványából új, emeletes pavillonnal bővült. A világháború kényszerítő hatására 2 fabarakk is nagyobbította ideiglenesen a kórház befogadóképességét. A város és az igények nagyobbodása, az orvostudomány előhaladása mindinkább sürgette a további fejlesztést. A város vezetőségének megértő áldozatkészsége 1925—29-ig teljesítette ezt a sürgető parancsot és nagyméretű új építkezéssel kétszeresére növelte a régi kórházat, mely az új rendezésű utcák (Szentháromság, Zrínyi, Vass József és Dr. Petz Lajos-u.) közé ékelve a városképet is díszíti. E vidé-