Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Szabady Béla: Győr sz. kir. város kialakulása

befejezi egyelőre a Reichold és Boecking hamburgi cég alapításában a lakkgyár. Rövid szünet után az 1923-ban föléledő alapítási kedv egy év (1923.) alatt 6 új gyár rendezkedik be, melyek közül a Grab M. és fiai Textilipari Rt. új gyára emelkedik ki nagyságával. 1927-ben az élet visszatér a volt ágyúgyár élettelen munkacsarnokaiba, hol a Győri Ipartelepek Rt. villanytelepe átveszi Győrnek és környékének árammal való ellátását és a bánhidai erőműközpontból átvett áram elosztását, valamint több bérbeadott csarnokban új gyárüzem telepszik meg. Ettől kezdődőleg gyáraink csaknem kizárólag a szövő-fonó ipart szolgálják. Két év alatt négy nagyobb üzem indul: a Magyar Textilipar Rt. fonodája (1928.), a Győri Gyapjúfonó Rt., a Heller és Askonas Rt. harisnya- és kesztyűgyára és a Fáber-féle csipkeszövőgyár. Tudom, hogy ebben a vázlatos képben nem láthatjuk meg Győrnek, a gyáripari városnak teljes képét. Nem tükröződik benne sem annak a lüktető életnek, sem annak a vergődésnek igazi arculata, mely e négy évtized küzdelmeit, fuldoklását és éledését egyszerre vetíti rá. Nem derül ki belőle egyszerre az sem, hogy mit köszönhet e fejlődés a győri tőkének s mit a találékony külföldi tőke üzleti érzékének. A csonkaország gazdasági életétől el nem szakadt város e korszak második felében kénytelen megbarátkozni az idegen tőke beáradásának gondolatával, hogy az üzemszüneteltetések és csökkentések nyomasztó éveiben életlehetőségeket nyisson munkanélküli polgárai és a közvetlen vidék természetes vásárló körei előtt. E képről nem olvasható le az a tengergond sem, mely a városvezetőség vállát nyomta, hogy a városi lakosság fogyatkozása ellenére is mutatkozó lakáshiányon enyhítsen, mert az örvendetes családi házépítkezések ezt a kérdést nem tudták megoldani: A vázlatos rajz, kipontozza előttünk a fejlődés lehetőségeit, de csak a küzdelmekben gazdag élet kitöltő munkájával együtt adja meg Győr huszadik századi alakulásának teljes képét. A városkép kedvező alakulását jelzik az új építkezések, melyek a lakatlan részeket a városba olvasztják vagy a régi utcák soraira új színeket vetítenek. Ha a főútvonalakon végigfutunk a városon, látjuk a városfejlődés arányait. A világforgalomba kapcsolódó városban az új bécsi vámtól kezdve szembetűnő a fejlődés. Az Újváros és Sziget közt elterülő térségen kibontakozik egy új lakótelep, az Erzsébet-telep, melynek kezdetleges és ötletszerű építkezésén megállapítható, hogy a lakásÍnség kényszere indította meg az építkezést, de később a segítő szociális érzés és a hatósági irányítás szerencsésebben és tetszetősebben folytatta. Az új és régi bécsi vámot összekötő út mentét új, csinosabb családi házak szegélyezik. Mögöttük a mákosdűlői zárda és iskola (1913.) táján is újabb lakóházak sorakoznak. A Kossuth Lajos-utcában a református egyháznak a brassóira emlékeztető új temploma (1906.), a másik oldalon az izr. menház és tápintézet csinos, emeletes épülete (1913.), az iparo-