Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Szabady Béla: Győr sz. kir. város kialakulása

gonddal kellett küzdenie. Az 1831. évi kolerajárvány eredményesen sürgette a köztisztaság szigorú szorgalmazását és az ivóvíz kérdésének rendezését. A kúthiány a sokszor fertőzött Duna vizének igénybevételére kényszerítette a lakosságot. A „vizes talyigások" bizonyára elégedetten látták, hogy a város 1836-ban sikertelenül kísérletezett a mai Széchenyi-téren ártézikút furatásával. A vízben való szegénység adja meg a magyarázatát annak is, hogy a gyakori tűzesetek nagy károkat okoztak. Ezek ellensúlyozására iparkodtak városilag megszervezni a tűzőrséget (Bástya-utca) és megoldani a tűzbiztosítást. A trieszti Azienda Assicurazione már ekkor ügynökséget szervezett Győrött és a kártérítés emberséges kezelésével nemcsak a kárvallottak terhein könnyített, hanem a „sindölös" tetők általánosítását és ezzel a városkép csinosítását is elősegítette. Az ethnografiai viszonyok terén a magyarság javára kedvező változást hozott a 19. század. A magyar nemzeti szellem erősebb lüktetése a politikában, a gazdasági életben, irodalomban, művészetben érthető hatással volt Győrre is, melynek lakossága virágzó, egész országra kiterjedt kereskedelme révén nagyon is bennélt a nemzeti korszellem hullámverésében. A magyarosodás élénk üteme figyelhető meg a helyzeténél és kultúrájánál fogva is nyugati városban, melynek gyakran van része német és magyar színi előadásokban, magasszínvonalú hangversenyekben, és már a „Vaterland"-ban helyi hírlappal is rendelkezik. A lapnak csak a nyelve volt német, de szelleme és törekvései hazafiasak. A Pécsről visszahelyezett akadémia magyar ifjúsága lelkesen küzd a magyar megújhodásért, melynek irányeszméivel együttérez az otthonában még németül beszélő győri „magyar" polgár, de a fia már nemcsak a magyarságba számítja magát, hanem annak népiességében megújuló nyelvét is használja, népszerűvé vált magyaros ruháját viseli, lelkesedik irodalmáért és már magyar név felvevésén gondolkodik. Jellemző, hogy 1847-ben a Vaterland nevét „Hazánk"-ra változtatva magyarul jelent meg és dr. Kovács Pál szerkesztésével résztvett a magyarosodás ütemének élénkítésében. A szabadságharc előjátékainak kezdeti lelkesedése előbb magyarrá változtatta a fekete csákós, német polgári vadászok zászlóaljait, majd a harcok idején magyar nemzetőrré és honvéddé varázsolta a város németeredetű polgárait. Bár a nemzeti kormányzat helyi képviselői nem kezelték a nagy ügyet mindig a legteljesebb körültekintéssel és ezzel veszélyeztették a szépen haladó magyarosodást, a győriek lelkében az osztrák abszolutizmusnak még sem volt olyan reakciója, mint a magyar nemzeti törekvések tragédiája után várható lett volna. Győr reálisan gondolkodó polgárait kiábrándította az a 400.000 forintnyi adósság, mellyel az abszolutizmus kezdete a városi közigazgatást és az adózó közönség életét megnehezítette. A város lakossága nem állott meg a magyarosodás útján.