Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Szabady Béla: Győr sz. kir. város kialakulása

figyelve azt kell mondanunk, hogy Győr lendületesebb és kedvezőbb fejlődése mindig akkor következett be, midőn nagy nemzeti szerencsétlenségek elemi csapásaitól szinte recseg-ropog a magyar államszervezet. A tatárjárással egyidejű osztrák megszállás, majd maga az ideérő sárga vihar csak az épületeket pusztította el, a város maga gyorsan újraéledt IV. Béla országépítő munkája következtében. Az eredetileg inkább őstermelő Győr ekkor kezd élénkebb kereskedelmi középponttá alakulni. Egyébként aligha lett volna szüksége arra, hogy „harmincados hely" vagyis fővámhivatal székhelye legyen és mint ilyen a behozatali, kiviteli vámok szabatos meghatározására királyi intézkedést kérjen és nyerjen IV. Béla királytól. A II. Ottokár cseh király országpusztító hadjáratában szerzett érdemeknek és a város szenvedéseinek köszönhető V. István király 1271. évi szabadalomlevele. mely új korszakot jelent Győr helyrajzi fejlődésében és közjogi helyzetének alakulásában. A hálás király a Rábczánál hősiesen védekező győrieket azzal jutalmazta, hogy a saját földesurasága alá tartozó polgárokat és vendégeket áttelepítette eddigi lakóhelyükről a királyi vár (castrum) biztonságosabb területére. 'Ezzel hatásosan hozzájárult a város egységesebb és összefüggőbb benépesítéséhez, másrészt az új otthonba költözködő, kárvallott királyi városrész vagyonosodását is elősegítette: Sziget és Malomsok birtoklását átengedte az új lakókkal bővült királyi várnak. A közjogi jellegű adomány még nagyobb értékű volt. V. István kiterjesztette a királyi Győrre koronázó városának, Székesfehérvárnak szabadságát. Ezzel Győrnek királyi része a király földesúri joghatóságát gyakorló ispán igazgatásától és törvénylátásától megszabadult, ú. n. tárnoki város lett, helyhatósági önkormányzatot nyert, mentesült a jobbágyi telek után járó adófizetéstől és mint a nemesek, az ország bármely részén vámfizetés nélkül, szabadon közlekedhetett és vihette át áruit. Megkapta az árumegállítás jogát is. Ez abban nyilvánult meg, hogy „minden Magyarországból Nyugatra és innét Magyarországba igyekvő kereskedő köteles a győri várban lerakni áruit cserekereskedés eszközlése érdekében". E fontos és hasznos jog gyakorlati értékesítésére szolgált a szabad vásártartási jog is, melynek vámjövödelmén nem kellett többé az ispánnal osztozkodnia. Az ipar és kereskedelem színvonalának emelésére, egyúttal a város népesedésének előmozdítására törekedett azzal is, hogy az idegenből jött vendégek (hospites, legtöbbször iparosok) megtelepedését megkönnyítette. A különböző uraságú városrészek békéjének biztosítására szabad révjogot engedélyezett a Dunán a királyi város részére. Mivel az új helyzet jogkedvezményeinek első élvezői még igen érezték a háborús károkat, felmentette városának lakóit a katonáskodástól, továbbá a királyi főtisztviselők (barones regni) megszál-