Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Sefcsik Ferenc: Győr város szabad királyi rangra emelésének törvénybe iktatása

séről is, t. i. Révfalu és Győrsziget püspöki falvaknak városunkkal megkísérlet egyesüléséről. A két falu még 1744-ben kezdett tárgyalásokat a várossal aziránt, hogy iparosai a heti vásárok jótéteményeiben szintúgy részesüljenek, mint a győriek. Fordultak ő Felségéhez, az udvari kanczelláriához, sőt 1751-ben az országgyűléshez is. Az ügy annyira haladott, hogy a kancellária külön vegyes bizottságot alakított. Mi több, követeink Mária Terézia egyenes parancsára július hó 28-án megjelentek a tanács előtt, hogy az egyesítés keresztülvitelére külön megbízást kérjenek, öröm és lelkesedés közt folyt le a népes tanácsülés, melyben a két falu megbízottjain kívül a belső és külső tanács, a 60 férfiak s 188 polgár vett részt. Követeinken kívül hat tagú bizottság vitte Pozsonyba a következő feltételeket: 1. Mindenekelőtt szabadíttassák fel magukat örökre a két község lakói telkeikkel együtt a püspök földesúri joghatósága alól. 2. Törlesszék tisztára szenvedő adósságaikat. 3. Vegyék magukra városunknak a felszabadítás céljára tett adósságainak méltányos részét. 4. Ö Felsége különös kegyelméből eszközöljék ki, hogy szabadalmi levelünk részeseivé lehessenek. 5. és 6. Egyesüljenek azonban mindazon úri jogokkal és haszonélvezetekkel egyetemben, melyek most a püspök úr ő excellenciájának kiváltságos jogai, úgymint: bormérés, húskivágás, dunai hajóhidak, vámok, a Győr területén gyakorolt három országos vásár, a vászonfehérítés kiváltsága, a dunai fürdőház haszonélvezete és a Tákó nevű kétrendbeli rétek. 7. Mindezekre szerezzék meg a király apostoli jóváhagyását és a törvénybeiktatást is. 8. Az említett és még egyéb úri jogokat váltsák meg. A zsidóság adójának kérdése elesik, amennyiben ő excellenciája megígérte, hogy a zsidók letelepedését (kik városunkból is kiküszöböltetnek) a jövőben meg nem engedi. 9. Különben is a zsidók mostani állapota az egyesülés létrejöttére meg nem maradhat, mert a városunk testébe bekebelezendő falvak teljesen az új szab. kir. város önkormányzati szabályaihoz kell, hogy alkalmazkodjanak. Kiküszöböltetvén tehát a zsidók onnan is, ez az úri haszonélvezeti jog csalhatatlanul megszűnik és magától megdől. 10. Közös költségen kerülnek viszont megváltás alá azon úri jogok, melyek a városi rend gyűjtő fogalma alá esnek. Legnagyobb súly fektetendő arra, hogy a remélhetőleg megkötendő egyezséglevél minél több pontjában érintessenek az elősorolt úri haszonélvezetek. . 11. A sörfőzés joga örökre az egyesült várost illeti. 12. Adómentes telkekről csak az esetben lehet szó, ha arra királyi kiváltságlevél van. Végül