Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Sefcsik Ferenc: Győr város szabad királyi rangra emelésének törvénybe iktatása

szalma királyi itatfiQtía tmtlhAatk 1Jiw4Mjgk& iktat (ha. 3rta : S elesik Cfjtttnz. Másfélszázados kemény megpróbáltatás, évek hosszú során át folyt súrlódás és per a káptalannal mint földesúrral, kíméletlen, lealázó bánásmód a vármegye, de különösen a város kebelében lakott nemesség részéről, folytonos zaklatás a várparancsnokság mint külön joghatóságtól, s hogy többet ne említsek, a nehéz anyagi gondokkal küzködő polgárság utolsó filléreit is felemésztő katonabeszállásolások és kaszárnyaépítés előzték meg azon szabadalom levelet, mely Győr városát 1743 március hó 6-án a szab. kir. városok sorába emelte. Ama Győr városát, melyet az 1741. évi országgyűlésen az ország nádora még Buda városánál is méltóbbnak tartott arra, hogy királyi székhely lehessen.*) Könnyebben lélekzett föl a város e nagy pénzösszegen megvásárolt oklevélre. Ügy látszott, hogy ezzel a szenvedések sora bezáródott és elgördült végre ama óriási akadályszikla, mely a polgárság szabadabb, önállóbb mozgásának, tiszteltebb állásának, a társadalmi élet szervesebb fejlődésének útját állotta. A látszat azonban nagyon is csalfa volt! Késett, mindegyre késett a szabadalomlevél törvénybe iktatása. Nyolc évig kellett még várnia, míg Mária Terézia az 1751. évi országgyűlést összehítta, mely városunk történetében korszakot alkot. Ekkor cikkelyeztettünk be ugyanis — mint alább látni fogjuk, követeink legnagyobb meggyaláztatása árán — szab. kir. városul a negyedik országos rend testébe. Erre az országgyűlésre kapta városunk az első királyi meghívót (regalis), mely azt rendelte, hogy követekül —• ősi szokás szerint — két alkalmas, a békét és közjót óhajtó férfiút válaszszon, kiket is kellő utasítással ellátván, országos törvényszabta büntetés terhe alatt, különben sem cselekedjék. Mint a gondos anya, ki fiait először küldi a nagy világba, hosszú és nehéz útra, rájuk fontos, életbevágó dolgot bíz, szí*) Győr szab. kir. város néhai nagynevű főlevéltárnokának a tanulmánya a Győri Hirlap 1899. évfolyamában jelent meg. Mint Csizmadia Andor dr. tanulmányának szerves kiegészítőjét iktattuk Emlékkönyvünkbe;.