Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Csizmadia Andor: Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért
tapasztalni fogják, mely minden jogtalan támadóval szemben a védelmet, a mintegy kiváltságos város lakóinak az ország bármely hatósága előtt lehetőség szerint való gondviselést, mint mindig, úgy a jövőben is a káptalan szíveügyévé teszi." Ha a jó szóra a győrvárosiak mégsem hallgatnak, a káptalan kéri a vármegyét, intézkedjék s járjon el e jogsértések megszüntetésében. 79 ) A felszabadulásnak azonban most már semmi sem állott útjában. A városnak sikerül a királynő kegyét megnyerni s ő is segít a felszabadulásban, melynek említett első előfeltétele a földesúrral való megegyezés. A tárgyalások annyira előrehaladtak, hogy a következő év január elejére az egyességi pontok elkészültek 80 ) s Mária Terézia január 13-án utasítja a káptalant, hogy a várossal kötött végleges egyesség aláírásához meghatalmazottjait küldje Bécsbe. 81 ) A káptalan január 15-én megszövegezi a végleges egyességtervezetet, kiküldi Károlyi Lőrinc nagyprépostot és Milkovics János pápóci prépostot, akik 1743. január 30-án Bécsben Karner József győri bíró, Babatits József és Vissy József tanácsosok, Baráthy János hites jegyző, Attin György, Richter Ádám János, Miskolczi Ferenc és Totth István polgárok előtt alá is írják az egyességet: 1. A káptalan átengedi a belső és külső városban lévő öszszes földesúri jogait a városnak. Az újvárosban levő korcsmaházat a tárházzal, a belső piacon levő házat, kemencéket és 3 mészárszéket. Ezenkívül elengedi az eddigi összes kötelezettségeket (abdai vámfizetést, hordók szállítását, őzek szolgáltatását stb.). 2. A város kötelezi magát, hogy a következő Szent György napon a földesúri jogokért és a kötelezettségek megváltásáért 17.000 forintot fizet. Ezenkívül az eddig elmaradt adók és más jövedelmek, valamint a káptalannak okozott kiadások megváltása fejében a szerződés aláírásakor a város még 5000 forintot fizet. i 3. A káptalan a városban minden jogáról lemond, fenntartja azonban földesúri jogait a dombon (Monticula), ahol a kanonoki házak vannak. 4. Viszálykodások elkerülése végett meg is határozzák a Káptalandomb határait. 5. A káptalan fenntart magának a dombon egy korcsmaházat és egy mészárszéket, de a mészáros a győri mészároscéhbe lesz bekebelezve s egyáltalán a győri céhek rovására a dombon céhek nem keletkezhetnek. A város azt is kiköti, hogy az ő joghatósága alá tartozókat eltilthassa a káptalani korcsmaház látogatásáról. 79 ) Közli az oklevelet Lovas—Csizmadia. Győri Szemle, 1940. 2. sz. 80 ) Győri kápt. ltár. Th. XVIII. 2807—8. «) Győri kápt. ltár. Th. XVIII. 2806.
