Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Petz Aladár: Deák Ferenc győri vonatkozású családi levelei

oltalmába, valamint magas körén belőli hathatós pártfogásába is hazafiúi bizalommal és gyámnoki kötelességem szerint alázatosan ajánlom. A reménylett kegyes adománynak hozzám intézéséért esedezve, magamat pedig Nagyságod kegyeibe ajánlva, mély tisztelettel maradok Nagyságodnak alázatos szolgája Deák Ferencz A Vörösmarty-árvák — Béla, Ilona és Erzsébet — érdekében Deák Ferenc által ilymódon megindított széleskörű akció mély visszhangra talált a nemzet szívében és tudjuk, hogy néhány hó leforgása alatt igen tekintélyes összeg (103.000 frt.) gyűlt össze az ország minden részéből. Győri vonatkozásban a Vörösmarty-árvák sorsa annyiban is érdekkel bír, mert a legidősebb gyermek, az 1844-ben született Béla, a későbbi igazságügyi államtitkár, 1892-ben tanácselnök, majd elnök volt a győri kir. ítélőtáblánál. E sorok írójával közös fedél alatt, a tiszti nyugdíjalap tulajdonát képező városi bérház földszintjének abban a lakásában lakott, amelynek ablakai részben a mai Szt. István-útra, részint a ma gróf Tisza István nevét viselő térre (hajdani Vásártér) nyíltak, ahol a mai városháza emelkedik. Vörösmarty Bélának húga, Ilona, 1867-ben Széli Kálmánnak lett neje és a haza bölcse a rátóti Széli-házban, ahol élete utolsó szakaszában oly szívesen időzött, megnyugvással elmélkedhetett: azon, hogy nagy költő-barátjának végső óhaját is oly maradéktalanul teljesítette.