Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Petz Aladár: Deák Ferenc győri vonatkozású családi levelei

szerzett ismereteit utóbb a győri székeskáptalannál 1850. óta viselt ügyészi tisztsége mellett mint a Győrvidéki Gazdasági Egyesület titkára értékesítette. Ebben a nobile officiumában rendezte az 1865. és 1873. évi győri gazdasági kiállításokat és a ma is fennálló Pálffy-utcai földszintes volt családi háznak kertjében pedig minta-gyümölcsöst rendezett be, amelyből a Deák Ferenc levelében megdicsért barack-küldemény is származott. Az 1865. évi, a volt Győri Lloyd nagytermében rendezett gyümölcskiállításról készült színezett fényképet Atyám Győr városának ajándékozta és ez a kép helytörténeti szempontból azért is becses, mert a Lloyd-pület nagytermét eredeti állapotában, rég eltávolított díszes velencei csillárjaival ábrázolja. V. (Petz Adolfnéhoz) Pesten, január 18-án 187L Kedves Hugóm! Táviratod vétele után azonnal írtam Kovács főorvosnak, s ö el is ment Vilmához, s még aznap értesített engem, hogy leányod nincsen veszélyben. Ezt néked, úgy tudom, azonnal táviratozták is. Szívemből örülök, hogy a baj nem olyan nagy mint gondoltátok. Adja Isten, hogy szegénynek egészsége minél előbb visszatérjen. Isten Veletek! csókollak, szerető rokonod Deák Fereuc/A levélben említett Vilma néném (később férj. kapuvári Vargyas Endréné), akihez Deák Ferenc jóbarátját és háziorvosát, dr. Kovács-Sebestyén Endre főorvost elküldötte, a budai tanítónőképző intézetnek volt akkor növendéke és súlyos betegségében Deák Ferenc atyai gondoskodással volt iránta. VI. (Petz Adolfnéhoz) Rátóton, augusztus 28-án 1873. Kedves húgom! Négy évig jártam Győrben iskolába. 1817-ik évi november hóban mentem oda, mint 14 éves ifjú a 7-ik oskolára, vagyis logikára, 1821. évi augusztusban végeztem el a második évi jogtudományi tanfolyamot. Ezen egész idő alatt rokonunknál, az öreg Jósánál laktam. Jósa 1817-ben a káptalan dombján lakott, mint a püspökségi javak igazgatója, de 1819-ben hivataláról lemondván, átköltözött saját házába a megye utcába, s így én mindegyik házban laktam. Szívemből örülök, hogy Vilmának növeidéje jól sikerül. • Isten adjon néki erőt, kitartást szerencsés vállalatához. Szeniczey Ödön, kiről írod, hogy a győri törvényszékhez kívánkozik, úgy hiszem más Szeniczey, nem az én nővérem unokája, ki jelenleg képviselő, legalább ez soha nem mondotta, hogy törvényszéki pályára vágy-