Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Petz Aladár: Deák Ferenc győri vonatkozású családi levelei

márciusi események közvetlen folyománya, mert már az 1834. évi pozsonyi országgyűlésen (a polgári törvénykönyv tárgyalásánál) éppen Zala vármegye volt az, amely az ősiség eltörlését indítványozta és Kölcsey Ferenc már ekkor a nemesség teljes végrendelkezési szabadságát szorgalmazta. Az 1852. év nov. 29-én kelt ú. n. ősiségi királyi nyilt parancs szabályozta az ősiség megszűnését, amelynek az országbírói értekezlet csakis az öröklésre vonatkozó rendelkezéseit szüntette meg és azok helyébe a magyar öröklési elvekkel egyező, de az ősiség eltörléséről szóló 1848: XV. t.-c.-hez idomított szabályokat léptetett életbe. A fiági leszármazottak által 1853. júl. 1-én megindított „via planae successions"eperben a felperes fivérek azt is követelték, hogy az elhalt Ferenc bátyjuk által még életében eladott szarvaskendi javak is a tömeghez csatoltassanak. Sibrik Ferenc apát ugyanis az 1836-ban elhalt Imre nevü öccse után reá szállott szarvaskendi részt örök áron eladta. Mivel ekként a perbe vont hagyaték Győr- és Vasmegyében fekvő ingatlanokra vonatkozott, bíróküldés folytán a vasmegyei cs. kir. megyei törvényszék lett kijelölve, amely a Szarvaskendre vonatkozó igényt elutasította, mint olyat, amely per tárgyát nem képezheti, mert a hatályba lépett ősiségi nyilt parancs értelmében sem az örök eladások érvényelenítésére, sem az ősi javak kiegészítésére keresetek többé nem voltak támaszthatók. A birtokper azután tizenkilenc éven át folyt és foglalkoztatta — részint mint a leányági leszármazottak által indított osztályos örökösödési per — a szombathelyi cs. kir. megyei törvényszéket, a győrmegyei törvényszéket, a soproni cs. kir. kerületi főtörvényszéket, a királyi táblát, a bécsi semmítő törvényszéket és a Hétszemélyes táblát is. A leányági leszármazottak jogigényük alaposságát számos okmánnyal támasztották alá, amelyeknek jegyzéke szintén a peres iratok mellett van. így mellékelve voltak (a 35 drb. melléklet között) a következő okmányok: „Az 1527-kéről Zápolya János királynak adománylevele, melyből kitűnik, hogy a Sibrik-család birtokában lévő javak, különösen pedig a csécsényi jószág, amelyet azelőtt egy részben Bornemissza János, más részben Danes Pál bírtak, ezek magvaszakadta következtében nem Sibrikeknek, íianem Sibrik Oszvald nejének, Katalinnak és Horváth György nejének Ursolának és ezek minden örökösének fi- és leányági külömbség nélkül adományoztattak." „1258-dikáról 1. Ferdinánd királynak föntebbi érdembeni adományozólevele." „1565-dik évről tett törvényes tanúvallomások, melyek hiteles alakban a Sibrik-család birtokában levő minden javaknak mindkét águságát és a leányág folytonos birtoklását egyhangúlag tanúsítják." „1629-dik évről Nádori parancs, mely Lőrinczfay István és neje Helena cs Palásthy János neje Katalin a csécsényi, nagy- és kis-fudi javakra nézve