Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Petz Aladár: Deák Ferenc győri vonatkozású családi levelei
és Imre ebbő! ne részesüljenek, hanem idő jártával ha Antalnak és Bálintnak magva szakadna, akkoron inmediate a négy Leányom vagy ezeknek successori succedáljanak négy egyenlő ágra." „Melyben utolsó akaratomnak kötelességeire és állandóságára nézvést adom ezen nevem alól írásával megerősített és költ testamentumot. Győrött, 22-ik Júliusban 1807-ik évben. Keresztury Julianna, m. p. (L. S.) Nemes Keresztury Juliannának néhai Istenben boldogult Szarvaskendi Sibrik Antal Ur meghagyott özvegyének testamentuma (L. S.)." Arra, hogy özv. Sibrik Antalné a végrendelet 5-ik pontjában a saját szerzeményű téti birtokból a négy idősebb fiát kizárta és akként intézkedett, hogy ebben csak a kiskorú Antal (II) és Bálint osztozzanak, illetve hogy ez a birtok e két fiúnak elhalálozása vagy magvaszakadása esetén a leányágra szálljon, az örökhagyó anyának súlyos oka volt, amelyre a peres irtokban leírt (bírói ítéletben is megállapított) tény nyújt felvilágosítást. 6 ) Az özvegy anyával szemben történt erőszakos fellépésben a két kiskorú fiú, Antal és Bálint, nem volt részes és nyilván ebben van a magyarázata annak, hogy az özvegy anya a Tét községben fekvő saját szerzeményű vagyonára nézve ezeket kívánta előnyben részesíteni. özv. Sibrik Antalné, szül. Keresztury Juliánná a végrendelet megírását követő évben, 1808-ban, elköltözött az élők sorából. Halála után fiai nem tettek eleget a végrendeleti intézkedéseknek, hanem keresztülvitték, hogy anyai nagyanyjukkal, özv. Keresztury Mihályné szül. Niczky Annával és az ennek gyámsága alatt álló két kiskorú leánytestvérrel, Sibrik Ágnessel és Rozáliával, a vasmegyei Puszta-Csón, özv. Keresztury Mihályné házánál 1810. év ápdr. 1-én a következő egyességet kötötték meg: „Alább is írottak egy résznül Istenben boldogult kedves édes Atyánk Néhai Tettes Szarvaskendi Sibrik Antal és Tettes Keresztury Juliánná édes Anyánknak férfiú ágon lévő maradéki, más részről pedig én Niczky Anna, néhai T. Keresztury Mihály Urnák meghagyott özvegye mint most nevezett Leányomtul származott Unokáimnak, úgymint Szarvaskendi Sibrik Ágnes és Rozália természetes gondviselője és Gyám Anyja, adjuk tudtára mindenkinek akiket mostan vagy a jövőben illet vagy illethetne, hogy mi ezen mai alulirt napon, esztendőben és Helyen, az Tettes Nemes Vass Vármegyének ezen egyesség végett, az alul jegyzett kiküldettsége előtt Tettes Szarvaskendi Sibrik Antal és Keresztury Juliánná után meghagyott szer") „Nagyatyánk, néhai öreg Sibrik Antal 1797JkJ^tteiieUialván^nagy'-bátyáink az atyai végrendelet 11. pontja ellenére, hogy csak a javakat fiágúság ürügye alatt magukhoz ragadhassák, édesanyjukat a birtokbői erőszakosan kivetették, s kincsei- és irományaitól erőszakosan megfosztották. Az elkeseredett anya egyik leányánál, Annánál volt kénytelen menedéket keresni és királyi parancs útján magát megfosztott vagyonának birtokába ismét visszahelyeztetni" —• mondja a leányági leszármazottak egyik peres irata.
