Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Csizmadia Andor: Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért
időn keresztül a jobbágyi szolgáltatásokat. A mohácsi vész körüli idők, Győr elvesztése, vagy a földesúr kegyes elnézése ezeket a jogokat nem szüntették meg. A cenzust tehát a kir. tábla évi 100 forintban állapította meg, amelyet a városnak kollektive kell fizetnie, fele részben Szent György, fele részben Szent Márton ünnepén. Ugyancsak megítéli a tábla a bárány- és gabonatizedet évi 25 frt dézsmaváltsággal. Jogos a Szent György napi lakoma 100 forinttal való megváltása, ajándék címén szarvas, vadkan vagy két dámvad szolgáltatása, meghatározza a tábla a kötelező jéghordást a káptalan részére, 10 ingyen fuvart közügyekben, minden kanonok részére más ügyben 1—1 fuvart féláron, a bíró-választást a káptalan erősíti meg, a bevallásokat a káptalan előtt kell megtenni, a végrendeleteket is a káptalannak kell megerősíteni. A városi tanács bíróságától az ügyeket a káptalan úriszékéhez lehet fellebbezni, ha pedig a vélemények nem egyeznek meg, a város és a káptalan kiküldöttjeinek jelenlétében történik a döntés. Az urahagyott hagyaték (caducitas) kérdésében az 1715: LXII. t.-c. döntött. Csupán a bírságokat hagyja az ítélet a városnál és a pallosjog gyakorlását az 1638. évi XX. t.-c. értelmében. A kir. tábla ítélete a hétszemélyes tábla elé került, amely 1727-ben helybenhagyja a tábla ítéletét, sőt még azt is kiköti, hogy új lakók befogadását, vagy be nem fogadását is a káptalanhoz kell benyújtani. Az ítélet végrehajtására a hétszemélyes tábla egyik ítélőmesterét kiküldötte s az ítéletet két éven át a város be is tartota. 68 ) Az ítéletet követő évben a város szerződést is köt a káptalannal, s a terhes és megalázó szolgáltatások (fuvarok, jégszállítás) megváltása fejében évenkint 150 Rforintot ajánl fel, amit a káptalan elfogad. 69 ) Az ítéletek és a szerződések sem gátolták a várost most már abban, hogy ne vigye következetesen keresztül felszabadulási törekvését. Már 1730-ban kénytelen ismét a káptalan a haditanácshoz fordulni a kötelezettségeiket makacsul elmulasztó győri polgárok ellen. A káptalan folyamodásában hivatkozik a kir. és hétszemélyes tábla ítéletére s a földesúri kötelezettségeknek Győr város által az említett szerződésben történt elismerésére. A káptalan szerette volna elérni, hogy a város adjon neki számot közterheiről, bevételerői és kiadásairól. A káptalan állítja, hogy ezzel az adófizető szegény népet védte és segítette, a közjót előmozdította, a királyi kincstár érdekét is szolgálta. A város nem volt hajlandó, hiába intették atyai szóval. Sőt a 8» Győri káptalani m. ltár. Th. XVIII. 2878. 69 ) Győri kápt. m. ltára Th. XVIII. 2878. 1728. január 17-én kelt szerződés másolata. Érdekes, hogy a szerződésben a város magát privilegizált mezővárosnak (Oppidum Privilegiatum) nevezi, de az okiratot kiadó Lósi György városi jegyző a szab. kir. városok által e korban már állandóan használt „Civitas" esküdt jegyzőjének írja magát.
